Cikkünk megjelenéséig huszonöt, a matematikai Nobel-díjként is emlegetett Fields-éremmel kitüntetett matematikus — köztük Terence Tao, Peter Scholze, Maryna Viazovska és James Maynard — írta alá azt a nyílt levelet, amelyben arra figyelmeztetnek, hogy a mesterséges intelligencia (AI) a matematika alapvető célját, a humán megértést veszélyeztetheti.
Mi váltotta ki a tiltakozást?
A levél aláíróit különösen az borzolta fel, hogy az OpenAI néhány nappal korábban bejelentette: megoldotta a Clay Matematikai Intézet által 2000-ben a hét legnehezebb és legfontosabbnak tartott „millenniumi probléma” egyikét, a Navier–Stokes létezési és simasági problémát. A feladat egymillió dolláros jutalommal jár, és évtizedeken át állt ellen a bizonyításnak; a konkrét bizonyítás 90 éven át hiányzott.
Az OpenAI közlése szerint a megoldáshoz mintegy tízezer AI-ügynököt vetettek be, a munkát 88 óra alatt teljesítették, és a vállalat egy 166 oldalas bizonyítást tett közzé. Az OpenAI eredményeit még nem ellenőrizte a Millenniumi díjat működtető szervezet; az AI-vállalat azt is közölte, hogy nem tart igényt a millenniumi díjra. A bejelentés szerint a projekt költségét alaphangon tízmillió dollárra becsülik; a cég értékére vonatkozóan a nyilatkozat „közel egybillió dolláros OpenAI”-ként hivatkozik.
Viták és ellenérvek
A bejelentést követően több vitás kérdés is felmerült. Két neves matematikus azt állította, hogy szintén ugyanazon a problémán dolgoztak, és tudomásuk szerint információk jutottak el az OpenAI-hoz a haladásukról; az OpenAI ezzel szemben tagadja, hogy bármilyen felhasználói adathoz hozzáfértek volna a Navier–Stokessel kapcsolatos munkájuk során. A vállalat azt is állítja, hogy bizonyításaik jelentősen eltérnek a kérdéses kutatásoktól, és még a pontos eredmények is mások.
Mindazonáltal a levelet aláíró matematikusokat nem ez a konkrét adatvédelmi vagy elsajátítási vita motiválta elsősorban, hanem a mélyebb, elméleti aggály: szerintük az AI túl gyorsan termelhet új eredményeket ahhoz képest, hogy az emberi közösség képes legyen ezeket megérteni és beépíteni.
A megértés szerepe a matematikában
A levél érvelése szerint a matematika számára nem pusztán az eredmény számít, hanem az az út, amelyen az ember eljut a megoldáshoz. Ez az út biztosítja a koncepcionális megértést, új kérdéseket vet fel, és gyakran új kutatási irányokat nyit. Ha az AI csak kész bizonyítékokat szolgáltat, fennáll a veszély, hogy elmarad a mögöttes ötletek és intuíciók feltárása, ami hosszabb távon gyengítheti a terület fejlődését.
Terence Tao, a levél egyik aláírója, a problémát az „optimalizálás túlzott fejlettségével” jellemzi: „Túl jók lettünk az optimalizálásban.” Hugo Duminil-Copin egy érzékletes hasonlattal él: valakit a levegőből ledobni a Mount Everest csúcsára nagyon más, mint maga a hegy megmászása — az eredmény (a csúcs) elérése nem helyettesíti a megmászás folyamatában szerzett tudást.
Azt is megjegyzik, hogy az OpenAI által közzétett 166 oldalas bizonyítás kevés olyan, pedagógiai vagy expozíciós típusú magyarázatot tartalmaz, mint amilyeneket a matematikusok általában egy új felfedezés bemutatásakor adnak. Ennek következtében kérdéses, mennyiben lesz kivehető az a „humán” ötlet vagy intuíció, amely a bizonyítás mögött áll.
Ellenhangok: a matematika vonzereje és az építkezés
Nem mindenki osztja az aggodalmakat. Alexander Paseau, az Oxfordi Egyetem matematikaprofesszora szerint a matematika megértésének és élvezetének vonzereje nem fog jelentősen csorbulni, még akkor sem, ha az AI a kutatásban felülmúlja az embereket. Paseau szerint továbbra is akarni fogjuk megérteni a matematikát, és élvezni a bizonyítások szépségét. Hozzátette, hogy sok AI által elért eredmény nem nulláról indul, hanem emberi munkára épül; például az OpenAI áttörése állítólag részben a madridi Diego Córdoba és Luis Martinez-Zoroa munkájára támaszkodott.
Következmények és felhívás
A levél aláírói hangsúlyozzák, hogy az új technológiák hatása nagyrészt attól függ, hogyan döntenek róluk az őket irányító emberek és szervezetek. Ezért sürgős párbeszédet kérnek a matematikai közösségek, az AI-technológiákat fejlesztő vállalatok és a szélesebb társadalom között. A cél az, hogy a mesterséges intelligencia bevezetése a matematikába olyan módon történjen, amely támogatja a humán megértést és a tudományos folyamatok gazdagodását, és ne vezetjen azok elidegenedéséhez.
A vita tehát folytatódik: egyes matematikusok attól tartanak, hogy az AI elválasztja az eredményt a megértéstől, míg mások úgy vélik, hogy a matematika szépsége és a megértés iránti vágy megmarad, még ha a gépek bizonyos feladatokban fölénnyel is bíznak.
Fontos számok és tények
- Aláírók: 25 Fields-éremes matematikus, köztük Terence Tao, Peter Scholze, Maryna Viazovska, James Maynard.
- Probléma: Navier–Stokes létezési és simasági probléma, a Clay Matematikai Intézet 2000-ben megnevezett hét Millenniumi probléma egyike.
- Jutalom: 1 000 000 USD (Millenniumi díj).
- OpenAI állítása: a megoldáshoz körülbelül 10 000 AI-ügynököt használtak; a munka 88 óra alatt készült; 166 oldalas bizonyítást tettek közzé; a projekt költségét alaphangon 10 000 000 USD-re becsülik.
- A vita jelenlegi állapota: az eredményt még nem ellenőrizte a Millenniumi díjat működtető szervezet; vannak nézeteltérések a kutatási eredmények eredetét és a források felhasználását illetően.
