A Mapei Kft. felmérése szerint a magyar építőipari szakemberek 73 százaléka találkozott már olyan megrendelővel, aki mesterséges intelligencia (AI) segítségével ellenőrizte vagy megkérdőjelezte a szakmai javaslatokat, a munkát vagy az árazást. A válaszadók 26 százaléka nagyon ritkán, további 26 százalékuk alkalmanként, 20 százalékuk pedig gyakran szembesült ezzel a jelenséggel.
Milyen témákban hivatkoznak az ügyfelek az AI-ra?
A kutatásban részt vevő szakemberek tapasztalatai szerint a megrendelők leggyakrabban technológiai megoldásokkal kapcsolatban hivatkoznak mesterséges intelligenciára (35 százalék). Anyagválasztási kérdésekben 31 százalék, a szükséges munkafolyamatokkal kapcsolatban 25 százalék említette az AI-t. Az árazásnál 20 százalék, a hibák okainál 17 százalék és a kivitelezés várható időtartamánál 16 százalék került szóba.
A szakemberek véleménye és aggályai
Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője az eredményekről azt mondta: „Egy chatbot általános információkból dolgozik. Nem látja, milyen állapotban van a fal, mi van a burkolat vagy az aljzat alatt, megfelelő-e a rétegrend, és milyen hibák derülnek ki bontás közben. Ezek nélkül legfeljebb egy ideális esetre tud választ adni, miközben az építőiparban éppen az ideális eset a legritkább.”
A szakemberek 29 százalékát egyáltalán nem zavarja, ha a megrendelő AI-val tájékozódik, 22 százalékukat csak kis mértékben, 27 százalékot közepesen zavar, míg 23 százalékot eléggé vagy kifejezetten zavar a jelenség. A kritikusabb válaszadók fő problémája, hogy az ügyfelek néha az AI általános vagy téves válaszát kész szakvéleményként kezelik, és előfordul, hogy inkább hisznek egy chatbotnak, mint többéves tapasztalattal rendelkező szakembernek.
A felmérés szerint ez a bizalomhiány gyakran irreális árelvárásokhoz, tarthatatlan határidőkhöz vagy az adott helyzetben nem alkalmazható technológiai követelményekhez vezethet. Egyik interjúalany megfogalmazása szerint: az AI „mindent megoldana, csak az utána való következményeket és előjövő hibákat már nem vállalja.”
Hogyan használják maguk a szakemberek az AI-t?
A megkérdezett szakemberek 36 százaléka legalább alkalmanként használ mesterséges intelligenciát, 27 százalékuk egyszer-kétszer próbálta ki, 13 százalék hetente, 7 százalék naponta fordul AI-hoz, míg 17 százalék még soha nem használta.
A használat céljai között a leggyakoribb a szakmai információkeresés (44 százalék) – alapanyagokkal, kivitelezési technológiákkal és gyártói ajánlásokkal kapcsolatban. Költségszámításhoz, anyagszükséglet meghatározásához vagy árajánlat készítéséhez 22 százalék alkalmazza, műszaki problémák feltárásához és hibakereséshez 21 százalék. Új technológiák megismerésére és szakmai továbbképzésre 11 százalék, munkafolyamatok megtervezésére 10 százalék használja az AI-t.
Továbbá 18 százalék alkalmazza tartalomgyártásra (például közösségi média-posztok és videók készítésére), 17 százalék marketingcélokra. A megrendelőknek szánt e-mailek, üzenetek és ajánlatok megfogalmazásában, valamint munkanaplók, jegyzőkönyvek és más adminisztratív dokumentumok elkészítésében 16 százalék kap segítséget az AI-tól.
Miért számít ez?
A felmérés rámutat, hogy bár az AI eszköz lehet a szakmai munkában, használata újfajta feszültséget teremt a megrendelők és a kivitelezők között. Amíg egyes szakemberek maguk is alkalmazzák az AI-t információs és adminisztratív támogatásra, mások számára az a probléma, hogy a megrendelők félreértelmezik vagy túlzottan támaszkodnak az AI által adott, sokszor általános válaszokra. Ez a gyakorlatban műszaki, pénzügyi és határidőbeli konfliktusok forrása lehet az építési projektek során.
Következtetés
A Mapei Kft. kutatása szerint a mesterséges intelligencia megjelenése az építőipari projektekben mindkét oldalon lehetőségeket és kihívásokat hoz: növeli az információhoz való hozzáférést, ugyanakkor feszültséget szül, ha a megrendelők az AI-t tévedhetetlennek tekintik. A szakma és az ügyfelek közti kommunikáció pontosítása, valamint az AI korlátainak tudatosítása fontos lépések lehetnek a konfliktusok mérséklésére.
