A globális energiafelhasználáshoz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás mintegy 37 százalékáért az épületek felelősek. A Schneider Electric friss kutatása, az „AI for Climate: Quantifying the Energy and Carbon Impact of Building Optimization” azt vizsgálta, hogy a mesterséges intelligencia (MI) épületirányítási rendszerekbe történő beépítése hogyan csökkentheti az épületek energiafogyasztását és ezzel a kibocsátást.
Fő megállapítások
- A tanulmány szerint az MI réteg alkalmazása a fűtés, szellőztetés és légkondicionálás (HVAC) optimalizálására az épületek energiafogyasztásában további 7,2–12,7 százalékos megtakarítást eredményezhet.
- Az MI egyik legnagyobb előnye, hogy képes összekapcsolni korábban egymástól elszigetelt adatforrásokat, folyamatosan elemezni az épületek állapotát és valós időben automatizálni a működést.
Miért számít ez?
A kutatás hangsúlyozza, hogy az épületmenedzsment jövőjét az határozza meg, mennyire sikerül az üzemeltetőknek összevonniuk és kontextusba helyezniük a korábban különállóan kezelt adatokat. Az MI lehetővé teszi, hogy az üzemeltetés optimalizálása automatizáltabbá és egyszerűbbé váljon, így a fejlett irányítási megoldások nem csupán nagy létesítményekben, hanem kisebb épületek esetében is elérhetővé válnak.
Vélemények az iparból
Földvári Péter, a Schneider Electric kereskedelmi és ipari épületekért felelős értékesítési vezetője rámutatott, hogy az MI réteg hozzáférhetővé teheti az energiaintelligenciát a kisebb épületek tulajdonosai és üzemeltetői számára. Ami korábban jelentős szakértelmet és beruházást igényelt, ma már egyszerűbben és nagyobb léptékben kivitelezhető, állította.
A vállalat hazai igazgatója, Veres Zsolt pedig az Energy Investment Forum 2026 konferencián (előadás címe: Szintlépés az energiatechnológiában – energiaintelligencia) ismerteti majd a témát, ahol a résztvevők további részleteket kaphatnak a technológia gyakorlati alkalmazásairól.
Konkrét hatások és lehetőségek
A tanulmány tehát nem csupán elméleti lehetőséget vázol: a 7,2–12,7 százalékos HVAC-megtakarítás számottevő hatással lehet az energiafogyasztásra és így a működési költségekre és üvegházhatású gázok kibocsátására is, különösen, ha szélesebb körben bevezetésre kerül.
Emellett az MI által vezérelt rendszerek valós idejű elemzési és automatizálási képességei segíthetnek a karbantartási igények előrejelzésében, a komfort fenntartásában és a rendszerhatékonyság folyamatos javításában.
Összegzés
A Schneider Electric tanulmánya szerint az intelligens, MI-alapú épületirányítás konkrét és mérhető energiamegtakarításokat hozhat, miközben lehetővé teszi az üzemeltetési adatok összehangolását és valós idejű optimalizálást. Ennek köszönhetően a magasabb szintű energiahatékonyság nem csupán nagy intézmények kiváltsága lehet, hanem a kisebb létesítmények számára is elérhetővé válik.
