A Portfolio szerdán, több mint 300 szakmai résztvevő előtt rendezte meg a Future of Finance 2026 konferenciát, amelyet immár ötödik alkalommal tartottak ezen a néven. A rendezvényen a pénzügyi szektor szereplői és vállalati pénzügyesek vettek részt; a program részeként a közönség közönségszavazáson fejezte ki véleményét a pénzügyek jelenéről és jövőjéről. A konferencia során tizedszer adták át a CFO of the year díjat a Credit Management Grouppal közösen, az idei kitüntetett Zovát Csaba, a Futureal Csoport pénzügyi igazgatója volt. A díjat az MBH Bank támogatta.
Mesterséges intelligencia: költség- és bevételhatások
A konferencián elhangzott és a közönség által is véleményezett állítás szerint a következő öt évben a cégek reálértéken 10–25%-os költségcsökkentést érhetnek el, és a válaszadók kétharmada szerint ez legalább részben az AI-nek lesz köszönhető. A bevételek esetében a relatív többség szintén 10–25%-os növekedést valószínűsített hasonló időtávon.
A közönség többsége úgy gondolja, hogy 3–5 éven belül, egynegyedük szerint akár korábban is, az AI jobban fogja ellátni bizonyos core feladatokat, mint az emberi munkavállalók. Ennek a fejleménynek potenciálisan komoly hatása lehet a banki és befektetési szektor munkaerőpiacára: a közönség szerint „ő” válhat a legjobb bankárrá, portfóliómenedzserré és kockázatkezelővé.
Privát vagyonkezelés és vagyonadó
A privát vagyonkezelésről és az alapkezelői piac jövőjéről folytatott beszélgetések során a közönség 83%-a részben vagy egészben egyetértett azzal, hogy az elmúlt 15–20 év adózási környezete kedvezett a hazai magánvagyon-tulajdonosoknak. A nyugat-európai bizalmi és családi vagyonkezelési struktúrák hazai elterjedését a többség szükségesnek látta.
Ugyanakkor a szabályozás érezhetően szigorodó irányt vett: a konferencia résztvevői szerint a közeljövőben további szigorításokra lehet számítani, és nagy port kavart a kormány által bevezetett, az 1 milliárd forint feletti vagyonelemekre 1%-os kulccsal kivetett vagyonadó. A felszólalók jellemzően kritikusan nyilatkoztak erről az intézkedésről.
Az alapkezelői piac növekedése folytatódik Magyarországon; a közönség szerint a következő három évben a befektetési teljesítmény és az innovatív termékek bevezetése lesznek a legfontosabb versenytényezők. Emellett továbbra is népszerűek a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek), amelyek jelentős versenyt jelentenek a hazai alapok számára: a résztvevők több mint egyharmada szerint az ETF-ek kockázatkezelési előnyt nyújtanak a hagyományos részvényalapokkal szemben.
Lakossági hitelezés: innovációk és törlesztési alternatívák
A konferencia délutáni blokkjában nagy hangsúlyt kapott a lakossági hitelezés. Az annuitásos törlesztés alternatíváiról folytatott vitában a jövedelempályához kötött jelzáloghitel-törlesztés különösen nagy érdeklődést váltott ki: a közönség több mint 90%-a szerint ilyen konstrukció — ha nem is általános jelleggel — bevezethető Magyarországon, különösen akkor, ha a hitelintézet és az ügyfél is támogatja azt.
A lakossági hitelezés innovativitását a közönség relatív többsége alacsonynak értékelte (2-es skálán), amit részben a szabályozás változékonysága magyarázott.
Az Otthon Start Program jövője
Az Otthon Start Program várható jövőjét nagy érdeklődés kísérte. A konferencia közönsége megerősítette a piaci várakozást, hogy a kormány szigoríthatja a program feltételeit. A közönség által felvázolt lehetséges szigorítási irányok a következők voltak:
- Az elsőlakás-vásárló fogalmának szigorítása, például az MNB adósságfék-szabályaihoz való közelebb vitele.
- Az Otthon Starttal szerzett ingatlanok kiadásának megtiltása a teljes futamidő alatt vagy legalább az első 5 évben.
- A hitelfelvevő részére kötelező lakóhely létesítésének előírása.
- Az adóstárs bevonásának szigorítása — például a házasságkötéssel történő megkerülés megakadályozása vagy csak a szülő meglévő, illetve magasabb jövedelmének figyelembevétele.
Vállalati pénzügyek és építőipar
A párhuzamos szekciókban vállalati pénzügyekről és az építőipari cégek pénzügyeiről is beszélgettek. A résztvevő vállalatok legnagyobb gondja jelenleg az új szerződések visszaesése. A cégek többsége nem egyetlen kockázatcsökkentő eszközre támaszkodik a vevői nemfizetések megelőzésében, hanem több eszköz kombinációját alkalmazza; sokan bíznak a hitelbiztosításban és a céginformációs szolgáltatásokban.
A cégfinanszírozási kérdésekről és a CFO-k kerekasztal-beszélgetésén elhangzottakról szóló vitában a céges közönség mintegy kétharmada a vállalata jelenlegi helyzetét jobb vagy legalább az egy évvel korábbival egyenértékű állapotúnak értékelte. A legtöbb vállalat a kormányzati beavatkozásokat és a belföldi piac szűkülését tartja a legnagyobb kockázatnak.
Árfolyam- és piaci hangulat
A konferencián megkérdezett közönség véleménye szerint a jelenlegi, megközelítőleg 365 forintos euróárfolyam sok cégnél nem ideális. A válaszadók 52%-a gyengébb forintot szeretne a versenyképesség javítása érdekében, míg 17% erősebb forintot preferált.
Összegzés
A Future of Finance 2026 konferencia közönségének szavazatai és a szakmai beszélgetések rávilágítottak arra, hogy az AI megítélése periférikus technológiából stratégiai eszközzé válik a költség- és bevételoldalon, a vagyonadó és a lakáspolitikai támogatások pedig jelentős hatással lehetnek a hazai privát vagyonkezelési piacra. Ugyanakkor a vállalati szektor számára a gyorsan változó szabályozói környezet és a belföldi piac szűkülése marad a legégetőbb kihívás.
