A Mithazudnak.hu egy mesterséges intelligenciát használó tényellenőrző oldal, amelyet a fejlesztő, Németh Marcell nagyjából másfél hét alatt állított össze. Bár a megvalósítás gyors volt, a projektet Marcell szerint évtizedes programozói és politikai érdeklődési tapasztalatok tették lehetővé.
Marcell már 16 éves kora óta foglalkozik programozással. Az AI technológiák megjelenése lehetővé tette olyan ötletek gyors kivitelezését, amelyek korábban időhiány miatt nem valósulhattak meg.
Mi történik a háttérben: adatgyűjtés és három AI-modell
A Mithazudnak.hu működése több lépcsőben zajlik. A közszereplők posztjait összegyűjtik; videók és képek esetében először leiratot készítenek, majd az anyagok egy adatbázisba kerülnek. A feldolgozás során három különböző AI-modell vesz részt:
- az első modell felbontja az anyagokat egyes állításokra;
- a második modell forrásokat keres és rendszerez egy tudástárban, ezekhez viszonyítva hoz ítéletet és indexeli az állításokat;
- a harmadik modell ugyanabból az adathalmazból független ellenőrzést végez és újabb ítéletet ad.
A végső megjelenés előtt szerkesztői jóváhagyás szükséges: Marcell jelenleg kézzel szűri azokat a posztokat, amelyeket érdemes elemzésre küldeni, és a folyamat végén is ő engedélyezi a publikálást.
Mit mutat a felület?
Minden elemzett poszt mellett megjelenik a következő információk egy része vagy egésze:
- egy verdikt: igaz vagy hamis az állítás;
- a "Csúsztatási index" értéke, 100-as skálán (az index nem lineáris és nem tudományosan standardizált, az AI az elemzések összessége alapján pontoz);
- a poszthoz kapcsolódó, ellenőrzött releváns állítások;
- ha van, kettős mérce-alkalmazás megjegyzése;
- a használt források és megnyitott linkek gyűjteménye;
- egy összegző vélemény a posztról.
A modellek nem tekintenek automatikusan minden híroldalt tényforrásnak; még a hitelesnek tartott lapok is csak iránymutatásként szolgálnak, a cél az eredeti források megtalálása. Például egy parlamenti idézetnél a modell elfogadhat egy Telex-cikkre való hivatkozást, de ha elérhető az eredeti parlamenti jegyzőkönyv, az irányadóbb forrásnak számít.
Módszertani korlátok és forrásválasztás kockázatai
Teczár Szilárd, a Lakmusz tényellenőrző oldal főszerkesztője szerint a Mithazudnak rendszere rendszerint képes megbízhatónak tűnő forrásokat megtalálni, de előfordul, hogy nem az ősforrást, hanem annak feldolgozását használja. Ez problémássá válhat például akkor, ha az eredeti adatok később frissülnek, de a feldolgozó anyag nem, így a rendszer elavult információra alapozhat ítéletet.
A Csúsztatási index esetében Teczár hangsúlyozza: mivel nem egy előre rögzített, tudományos módszertanra épül, az indexpontok nem tekinthetők abszolút mérőszámnak. Véleménye szerint veszélyes lehet, ha a közönség készpénznek veszi az AI-alapú ítéleteket anélkül, hogy figyelembe venné a módszertani korlátokat.
Miket nem lehet egyértelműen pontozni?
Nem minden poszt alkalmas egyértelmű igaz/hamis megítélésre. Különösen a véleményalapú bejegyzések esetén nehéz egzakt verdiktet hozni: ezeknél a rendszer inkább objektív háttérkutatást kínál, hogy a kontextus megismerhető legyen, de nem feltétlenül ad pontrendszerbeli ítéletet.
Politikai oldaloztatás és reprezentációs torzulás
Marcell szakmai indíttatású, nem kötődik politikai párthoz, ugyanakkor aktív szerepet vállalt közéleti diskurzusokban a kampányidőszak alatt. A választások óta az ellenzéki szereplők sokkal több posztot tesznek közzé, ezért az oldalon több elemzés jelenik meg róluk: több tartalom = több elemzési alap.
Ez a mennyiségi különbség egyes látogatók szemében azt a látszatot keltheti, hogy az oldal kormánypárti irányultságú, holott Marcell szerint a torzulás elsősorban a módszertani alapokból és a beérkező anyagok eltérő mennyiségéből adódik.
Ember vs. AI: mit tud még a humán tényellenőr?
Teczár kiemeli, hogy humán tényellenőröknél sokszor nem ott húzná meg a határt az ítélet, ahol az AI, továbbá a human munkát hozzáadott érték jellemzi abban, hogy szakértőket felkeresnek kiegészítő kommentekért, további adatlekérésekért — olyan lépésekért, amelyeket az AI jelenleg nem végez.
Technikai és költségoldal
A Mithazudnak mögötti infrastruktúra jelentős AI-használattal épült fel. Marcell saját fejlesztésű programozóügynököt, a Kodein.ai-t használta, amelyet nyilvános felhasználásra is elérhetővé tett; szerinte ez átláthatóbban működik, mint néhány piaci alternatíva.
A modellek használata token-alapú költségeket generál: Marcell előfizetője mind a Claude, mind az OpenAI modelljeinek, amelyek havi körülbelül 200 dolláros árcédulával járnak. A cikk megjegyzi, hogy ebből következik, hogy bár a projektnek nem "1,1 millió forintos" folyamatos költsége van, a tényleges üzemeltetés tokenhasználattól függően jelentős kiadást jelenthetne nagyobb volumen mellett.
Jelenleg a folyamat sem teljesen automata: Marcell manuálisan szűri ki a vizsgálatra érdemes posztokat, és egy-egy poszt teljes átfuttatása a rendszer minden elemzésén 30–40 percet is igénybe vehet. Az automatizálás későbbi lehetőségként felmerül, amennyiben elegendő tanuló példát lehet gyűjteni a szűréshez.
Jövőkép és felhasználás
Marcell konkrét, üzleti célú terveket nem fogalmazott meg az oldallal kapcsolatban; elsősorban szakmai referenciaként szeretné használni későbbi karrierjében. A jövőben inkább az egyes posztok mögötti objektív érvekre és álláspontok bemutatására helyezne nagyobb hangsúlyt, mint az állítások hamisságának pontozására. A technikai infrastruktúra ehhez rendelkezésre áll, a továbbiak a tartalmi tálaláson fognak múlni.
Összegzés
A Mithazudnak.hu pozitívumai között Marcell és az elemzők a gyorsaságot, a nagy volumen kezelésének képességét és a kapcsolódó források széles gyűjteményét említik. Ugyanakkor fontos figyelembe venni a módszertani korlátokat: a forrásválasztás, a Csúsztatási index nem tudományos természete, a humán ellenőrzés hiánya bizonyos helyzetekben torzíthatja az ítéleteket. Szakértők szerint a közönség számára veszélyt jelenthet, ha az emberek készpénzként fogadják el az AI-alapú ítéleteket anélkül, hogy ismernék ezek korlátait.
