Az EY legfrissebb, 2026 márciusában készült nemzetközi kutatása szerint a mesterséges intelligencia (MI) gyors fejlődése jelentősen növeli a vállalati kiberkockázatokat, miközben sok cég digitális eszközeinek jelentős része nem áll megfelelő védelem alatt. A tanulmány rámutat: az MI‑t alkalmazó támadók ma már nem feltétlenül a legkritikusabb rendszereket célozzák elsőként, hanem a gyengébben védett belépési pontokat keresik, és ezekről haladnak tovább az összekapcsolt hálózatokon keresztül a fontos rendszerek felé.
Főbb eredmények és számok
- A kutatás szerint a vállalatok digitális eszközállományának átlagosan 36 százaléka olyan „sérülékenységi zónába” tartozik, amelyre nincs megfelelő biztonsági felügyelet vagy védelem.
- A felmérésben 840, egymilliárd dollárnál nagyobb éves árbevételű vállalatoknál dolgozó felsővezető és kiberbiztonsági vezető vett részt; a válaszadók fele olyan cégeknél dolgozik, amelyek éves bevétele meghaladja a 10 milliárd dollárt.
- A kutatás 128 ország 17 iparágának vállalatait fedte le.
Mely területek a legsebezhetőbbek?
Az EY kiemeli a különösen kockázatos területeket: a napi működést támogató technológiai megoldások, az internetre csatlakozó fizikai eszközök (IoT), a külső partnerekkel megosztott digitális környezetek, az MI‑alapú alkalmazások és a hálózati infrastruktúra mind nagyobb célponttá váltak.
Láthatóság és helyreállítás‑központú megközelítés korlátai
A megkérdezett kiberbiztonsági vezetők több mint kétharmada szerint a legnagyobb kockázatot azok a belső „vakfoltok” jelentik, amelyekre nincs megfelelő rálátás. Az EY szerint a hagyományos, elsősorban a támadás utáni helyreállításra épülő kiberbiztonsági szemlélet már nem elegendő: a vállalatoknak előre meg kell határozniuk, mely üzleti folyamatokat kell folyamatosan működtetni egy súlyos incidens esetén.
Erik Slooten, az EY AI Confidence partnere azt mondta: „A mesterséges intelligencia megjelenése a kibertámadásokban alapjaiban változtatta meg a fenyegetési környezetet, amelyre a legtöbb vállalat még nincs teljes mértékben felkészülve. Ma már nem elegendő kizárólag a legkritikusabb rendszereket védeni, a teljes digitális működés biztonságát kell garantálni.”
Ajánlott intézkedések és időkeret
Az EY hangsúlyozza, hogy a vállalatoknak legfeljebb 12–18 hónapjuk maradt arra, hogy alkalmazkodjanak az új, MI‑vezérelt fenyegetésekhez. A kutatás konkrét javaslatai:
- Teljes körű láthatóság kiépítése a digitális eszközállományra vonatkozóan;
- A legkritikusabb biztonsági hiányosságok megszüntetése;
- MI‑alapú védelmi megoldások bevezetése;
- Külső partnerek és a hálózati infrastruktúra védelmének megerősítése;
- A kiberbiztonság vállalati stratégia szintjére emelése, nem csupán technológiai kérdésként kezelve azt.
Zala Mihály, az EY partnere hozzátette: „A következő 12–18 hónapban a vállalatoknak elsősorban arra érdemes összpontosítaniuk, hogy teljes körű képet kapjanak digitális eszközállományukról, megszüntessék a legfontosabb biztonsági hiányosságokat, bevezessék a mesterséges intelligenciára épülő védelmi megoldásokat, valamint megerősítsék a külső partnereik és hálózati infrastruktúrájuk védelmét.”
Miért fontos ez a vállalatok számára?
Az MI által erősített támadások miatt a kockázatok gyorsan terjednek és egyre hatékonyabbak; a gyenge pontok jelenléte pedig lehetővé teszi a támadók mozgását a belső hálózatokon belül. Az EY eredményei szerint a vállalatoknál lévő jelentős láthatatlanság növeli az üzleti működés, az ügyfélkiszolgálás és a reputációs kockázatokat, ezért a láthatóság és a megelőző védelem kiemelt prioritás kell legyen.
A kutatás
A 2026‑os EY Global Cybersecurity Leadership Insights Study 2026 márciusában készült azzal a céllal, hogy feltárja, miként javíthatják a vállalatok a támadási felületként azonosított eszközök átláthatóságát és kiberbiztonsági lefedettségét az élvonalbeli mesterséges intelligencia által vezérelt új kockázatokra reagálva.
