A mesterséges intelligenciával (MI) készült ételfotók már jó ideje terjednek a közösségi médiában — kezdetben vidéki éttermek és fesztiválok alkalmazták őket nosztalgikus, kockás terítős hangulatot sugárzó képekként, később azonban megjelentek az éttermek kirakatainál, menüin és plakátjain is. Az utóbbi hetekben a szerző bejárta Budapest belvárosát, és számos olyan helyet talált, ahol részben vagy teljes egészében MI-vel generált képekre építik az arculatot.
A jelenség nem csak Budapesten látható: a New York Times és a Guardian is foglalkozott vele külföldön, ahol erősebb felháborodás is kialakult, például garázdálkodások vagy kézzel rajzolt menük mögötti mozgalmak formájában. Magyarországon a probléma másképp jelenik meg: sokszor nem a megtévesztés a fő gond, hanem az, hogy ezek a képek csúnyák, és rontják a belváros vizuális arculatát.
Fotósok és szakmabeliek véleménye
Heim Alexandra fotós szerint az MI-alkotta illusztrációk használata azért meglepő, mert ma már egy közepes okostelefonnal is lehet jó ételfotókat készíteni; a professzionális ételfotózásnál pedig a trükkök többsége fény, kompozíció és apró rendezés kérdése, nem végtelen mértékű mesterséges utómunka. Ugyanakkor hozzáteszi: a vendéglátás pénzügyi helyzete nehéz, és sok kisebb hely nem engedheti meg magának a profi fotózást és a folyamatos online tartalomgyártást, ezért választják az olcsóbb MI-megoldásokat.
Miért terjedt el?
Az elmúlt tizenöt évben nőtt a verseny a gasztronómiában: egyre látványosabb, „instagrambarát” fogások kelnek csak versenyképesnek. Ez a vizuális nyomás arra ösztönzi az éttermeket, hogy feltűnő képekkel csalogassanak vendégeket. Az MI-alkalmazások gyors és olcsó megoldást kínálnak arra, hogy „tökéletesnek” tűnő képeket helyezzenek ki — még ha ezek a valóságban sokszor nem léteznek vagy meg sem közelítik a valódi tálalást.
Helyszíni tapasztalatok: milyen fogásoknál találkoztak MI-képekkel?
-
Magyaros reggeli: egy hely MI-fotóján teljesen szabályos, animációszerű kolbászszeletek és egyenletes lyukacsos kenyér látszott. A valós étel tisztességes, de semmi extra volt: sült kolbász és élesztős kenyér.
-
Thai desszert: egy lila, habos, a képen meghatározhatatlannak tűnő desszertet ábrázolt a plakát. Amit hoztak, az egy tejszínhabbal leöntött, közepén fagylalttal töltött pirított kalács volt; ízében a taro jelleg nem érződött, és a fogás összhatása zavaros volt.
-
Gulyásleves: több helyen kifejezetten hívogató MI-gulyásokat láttunk, ahol a fotó a répát, krumplit és húst mutatta nagyon vonzónak. A rendelt fogás viszont átlagos, menzajellegű gulyásleves volt — fogyasztható, de nem olyan, mint a képen.
-
Lángos: a szerző különösen rossz tapasztalatot említ egy olyan helyen, ahol a menüt MI-illusztrációk díszítették. A kép alapján ígért variánsok közül sok nem is volt elérhető; a rendelt tonhalas lángos halszagú és túlszáradt, jócskán elmaradt a plakáton látható ideális látványtól.
-
Hamburger: egy hazai, nem multinacionális hálózat egységében a valós hamburger ízben és küllemben is messze elmaradt a bejárati plakát MI-illusztrációjától: zsömle csoffadt, húspogácsa száraz, a sajt nem olvadt rá.
-
Kínai gőzgombócok: a kisebb ázsiai bisztrók körében különösen elterjedtek az MI-ábrázolások; az egyik gőzgombócos büfében a kirakatkép túlzó töltelékhosszokat mutatott. A kapott étel ízletes volt, bár túlízesített és nagyon édes a töltelék, megjelenésében azonban eltért a képtől.
Mit tanulhatnak a vendégek és az éttermek?
A cikk szerzőjének tapasztalata szerint nem feltétlenül tilos vagy mindig rossz dolog egy MI-képet használó helyen enni — sokszor a konyha elfogadható vagy akár jó is lehet. A probléma inkább az, hogy a központi, turistákat célzó helyeken gyakran túlárazzák a közepes vagy annál gyengébb minőségű ételeket, miközben a vizuális megjelenés megtévesztő vagy egyszerűen csúnya. Érdemes ezért étteremválasztásnál utánanézni független értékeléseknek (például Google-értékeléseknek) és vendégkommenteknek, nem csak az adott hely saját felületeire hagyatkozni.
Összegzés
A mesterséges intelligencia által generált ételfotók terjedése vizuálisan rontja Budapest belvárosának arculatát, és a valóság-szépség között gyakran nagy a különbség. A trend mögött részben marketingkényszer és anyagi megszorítások állnak, ugyanakkor egyes szakemberek szerint a jól fényképezett, történetet is sugalló valós ételfotók hatásosabbak lennének. A vendégeknek ajánlott körültekintően választani és tájékozódni, mielőtt a képek alapján döntenek.
