A mesterséges intelligencia gyors terjedése új, jelentős villamosenergia-igényt teremt, ugyanakkor az MI alkalmazása lehetőséget ad a hálózatok hatékonyabb működtetésére és az energiarendszerek komplex irányítására. Erről Feldmájer Benjámin, a Schneider Electric közép-kelet-európai fenntarthatósági és infrastruktúráért felelős vezetője beszélt egy budapesti üzleti eseményen.
Növekvő számítási kapacitás és szélesebb elektrifikációs hatások
A gépi tanulási és egyéb MI-rendszerek elterjedésével egyre több és nagyobb számítási kapacitásra van szükség, ami különösen az adatközpontok villamosenergia-fogyasztásának növekedését eredményezi. Emellett az energiarendszer terhelését növeli az elektromos közlekedés fejlődése, az ipari folyamatok elektrifikációja, a hőszivattyúk elterjedése és a helyi energiatermelés bővülése. Ezek a folyamatok együttesen új követelményeket támasztanak a hálózatokkal szemben.
"A mesterséges intelligencia valóban energiaigényes technológia, ezért a térnyerése komoly kihívást jelent az energiarendszer számára. Ugyanakkor éppen a segítségével érhetünk el jelentős előrelépést az energiahatékonyság, az előrejelzés, az üzemeltetés és a hálózatirányítás területén" — mondta Feldmájer Benjámin.
Nem elég a fizikai hálózat bővítése
A megújuló energiaforrások növekvő aránya és a decentralizált termelési formák miatt a rendszer már nem a korábbi, központi termelésre épülő modell szerint működik. Az áramlás egyre többirányúvá válik, és a termelés-fogyasztás összehangolása bonyolultabb feladattá nőtte ki magát. Ennek következtében a hálózatok kapacitásának puszta növelése önmagában nem oldja meg a problémát: szükség van valós idejű adatokra, intelligens hálózatokra, automatizált irányításra és távolról vezérelhető végpontokra, hogy a szolgáltatók és felhasználók gyorsan reagálni tudjanak a változásokra.
MI-alapú megoldások szerepe
A mesterséges intelligencia-alapú rendszerek nagy mennyiségű működési és energiaadat elemzésével képesek előre jelezni a fogyasztást, optimalizálni az energiafelhasználást, felismerni rendellenességeket és támogatni a prediktív karbantartást. Az automatikus hálózatirányítás gyorsíthatja a hibák észlelését és elhárítását, miközben javulhat az ellátás biztonsága és az infrastruktúra kihasználtsága.
Három egymásra épülő technológiai változás
Feldmájer szerint az új energiakorszak kialakulásához egyszerre kell előrehaladnia az elektrifikációnak, az automatizációnak és a digitalizációnak. Az elektrifikáció teszi lehetővé a fosszilis tüzelőanyagok kiváltását villamos energiával, az automatizáció biztosítja a gyors alkalmazkodást a változó körülményekhez, a digitalizáció pedig összekapcsolja az eszközöket és megteremti az intelligens döntéshozatal alapját.
Adat és architektúra: EcoStruxure
A hatékony energiamenedzsmenthez elengedhetetlen az energiafogyasztási, üzemeltetési és eszközszintű adatok összekapcsolása. A Schneider Electric nyitott és interoperábilis EcoStruxure architektúrája összeköti ezeket az adatokat a csatlakoztatott berendezésektől az irányítórendszereken át az elemző alkalmazásokig, ezáltal átláthatóbbá és optimalizálhatóvá téve épületek, ipari létesítmények, adatközpontok és egyéb infrastruktúrák működését.
Helyi termelés, tárolás és közösségi megoldások
Az intelligens energiamenedzsment mellett fontos szerepet kaphat a helyi energiatermelés és -tárolás, a mikrohálózatok és az energiaközösségek. Ezek csökkenthetik a központi hálózat terhelését, növelhetik a helyben megtermelt megújuló energia felhasználását, és rugalmasabbá tehetik a fogyasztást. A mesterséges intelligencia támogatásával a várható termelés, a fogyasztási igények és az energiaárak figyelembevételével folyamatosan optimalizálható az energiaáramlás.
"Ha a mesterséges intelligenciát megfelelő adatokkal, digitális infrastruktúrával és beavatkozni képes, intelligens eszközökkel kapcsoljuk össze, az egész energiarendszer hatékonyabbá, rugalmasabbá és fenntarthatóbbá válhat" — zárta gondolatait Feldmájer Benjámin.
