A geopolitikai feszültségek erősödése, a mesterséges intelligencia térnyerése és az ismétlődő globális kínálati sokkok új kihívásokat jelentenek a jegybankok számára — ez a fő üzenete volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által 2026. szeptember 16-án rendezett Budapest Financial Summitnak. A konferencián Varga Mihály, az MNB elnöke és Fatih Karahan, a török jegybank elnöke is előadást tartott.
Mit mondtak a jegybankelnökök?
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a gyors technológiai fejlődés, a klímaváltozás és az átalakuló kereskedelmi kapcsolatok egyszerre teremtenek lehetőségeket és kockázatokat. Kiemelte, hogy a megszaporodó nemzetközi kínálati sokkok országonként eltérő gazdasági hatásokat okoznak, amelyek befolyásolják az inflációt, a pénzügyi stabilitást, a beruházásokat és a reálgazdaságot. Ebből következően szerinte a döntéshozóknak „túllépniük kell az eddigi kereteken”, és erősebben kell támaszkodniuk az együttműködésre és a tudásmegosztásra.
Varga bejelentette továbbá, hogy az MNB új, rendszeres nemzetközi tudásmegosztó platformot indít a Financial Summit keretében, amely a kelet–nyugat hídszerepre törekvő jegybank céljait szolgálja. Gyakorlati példaként említette, hogy az MNB mesterséges intelligencia alkalmazásával működtetett központi csalásfelderítő rendszere 390 millió banki tranzakció elemzésével több mint hétezer potenciális visszaélést azonosított.
Fatih Karahan előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a világban bekövetkezett struktúraváltás miatt a korábbi globalizációs paradigma — amely a hatékonyságot, költségcsökkentést és dezinflációt támogatta — helyett ma a biztonság került előtérbe. Rámutatott: a hajózási útvonalak, fizetési rendszerek és nyersanyagellátás feletti kontroll jelentősége nőtt, ami párhuzamos kapacitások kiépítéséhez és így részleges hatékonyságfeladásához, valamint magasabb költségekhez vezet.
Karahan szerint a jegybankok ma már nem egyszeri, gyorsan elmúló sokkokkal, hanem átfedő, tartós geopolitikai és természeti sokkok sorozatával néznek szembe. Ezek a tartós hatások beépülnek az inflációs várakozásokba és hatnak az árfolyamokra, ezért a jegybanki döntéshozatalban aktívabb alkalmazkodás szükséges, nem pedig kivárás.
Tartalékok átalakulása: arany és diverzifikáció
A megnövekedett biztonsági kényszerek hatására a jegybanki tartalékok összetétele is változik, és felgyorsul a diverzifikáció. Fatih Karahan rámutatott: bár az arany nem váltotta fel a dollárt, szerepe nőtt a tartalékokban — a korábbi, mintegy 11 százalékos arányról 2020 óta 29 százalékra emelkedett. Emellett hangsúlyozta, hogy a tartalékeszközökkel szembeni klasszikus elvárások (biztonság, likviditás, hozam) mellett ma már a hozzáférhetőség is alapvető szempont.
Karahan példaként azt is felhozta, hogy egyes országoknál az arany hazaszállítása növeli a fizikai biztonságot, ugyanakkor kockázatot rejt: stresszhelyzetben a belföldi piacok nem biztos, hogy elegendő mélységgel rendelkeznek a gyors, nagy volumenű értékesítéshez.
Következtetés: biztonság és reziliencia mint központi célok
A két előadó közös üzenete az volt, hogy a jelenlegi, töredezett világgazdasági környezetben a jegybankok legfontosabb közös feladata a gazdasági ellenállóképesség, vagyis a reziliencia növelése. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy fenn lehessen tartani az árstabilitási és pénzügyi stabilitási mandátumokat a jövőben is.
Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre; a végső tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.
