Charles Simonyi, a Microsoftnál ma is aktív Technical Fellow és kétszeres űrutazó a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanévnyitójára érkezett előadást tartani; a Portfolio számára adott exkluzív interjúban az AI jelenlegi állapotáról, hasznáról és korlátairól beszélt.
Mit csinál most és hogyan használja az AI-t?
Simonyi elmondása szerint egy kisebb csapatban dolgozik olyan végfelhasználói alkalmazáson, amely szerinte „nagy dolog lesz, amit sokan fognak használni”. Hozzátette, hogy a maga részét aktívan programozza, és a Copilot-szerű eszközök jelentősen segítik munkáját. "Teljes mértékben" használja a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket a programozás terén.
Az AI mint paradigmaváltás — és a pontos szándék szerepe
Simonyi szerint az AI valódi technológiai és gondolkodásbeli fordulatot hoz: „ez egy más világ lesz”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem szűnik meg az ember feladata, hanem átalakul. "Ha az AI-nak mondunk valamit, és nem vagyunk megelégedve az eredménnyel, akkor az a mi hibánk, mert nem fejeztük ki elég pontosan a szándékunkat." Szerinte a szándék pontos kifejezése erőfeszítést és nehéz feladatot jelent majd, és ez lesz az emberi munka egyik fő kihívása.
A korábban kidolgozott Intentional Programming koncepció párhuzamáról azt mondta, hogy az ötlet — miszerint egy intencióból a számítógép maga állítja elő a gépi programot — most a nagy nyelvi modellek segítségével valamilyen formában megvalósul. A különbség szerinte az, hogy míg az elméleti „bölcsek köve” nem vált be, az AI működik: például egyszerűen leírhat valamit az AI-nak, és rögtön megkap egy programot, amely elvégzi a számítást.
Mennyire ír kódot az AI?
Azokra a megjegyzésekre, amelyek szerint a kód akár 80 százalékát az AI írja, Simonyi elutasítóan reagált: szerinte ezek túlzó mérések. Kiemelte, hogy számít, hogyan mérik a százalékot, és hogy amikor meglévő rendszerekkel dolgoznak, az AI segít, de nem írhat mindent magától, mert alkalmazkodni kell a már működő elemekhez.
Analógia a gőzgépek korával és az elméleti háttér hiánya
A mesterséges intelligencia elméleti hiányosságait a gőzgépek korai időszakához hasonlította: ahogy a 18–19. században az energia és a termodinamika elmélete hiányzott, ma az AI működésének elméleti megértése pótolandó. Szerinte előbb az elméleti háttér kiterjesztése és megértése szükséges ahhoz, hogy jól működő, előre tervezhető rendszereket építsenek.
Biztonság, lassítás és szabályozás
A biztonsági kérdések fontosságát elismeri, de szerinte túl korai lenne fejlesztési korlátozásokat levezetni: előbb meg kell érteni, hogyan működik valójában az AI. Hangsúlyozta, hogy a politikai érdekek és a versenytársak közötti rivalizálás könnyen befolyásolhatja az érvelést, és szerinte a versenytársakkal versenyezni kell, nem pedig politikai eszközökkel ártani nekik.
Az open source modellek kapcsán elismerte, hogy a nyitottságnak korábbi területeken lehettek előnyös eredményei, de nincs általános, mindenre kiterjedő recept; a részleteket ismerni kell ahhoz, hogy jó döntést lehessen hozni.
Elon Muskról és a technológiai integrációról
Elon Musk mérnöki hozzáállását elismeri: „számomra Elon egy igazi mérnök, majdnem a tökéletes mérnök.” Simonyi különböző Musk-projekteket (SpaceX, Tesla, Boring Company) elemezve azt mondta, hogy bár a területek összekapcsolódása bonyolult kérdés — ez végső soron a tulajdonos döntése — sok jó dolog születik a különböző iparágakban végzett munkából.
AI a mindennapokban és a jövő
Simonyi szerint az AI már ma is beépül a mindennapi eszközökbe: személyes példája, hogy már csak beszél a telefonjához, hogy kit hívjon fel. Várakozása szerint az AI több rétegben, több irányban jelenik majd meg a hétköznapi életben; ugyanakkor figyelmeztethet arra a lehetséges problémára is, hogy ha minden vágyunk azonnal teljesülne, előfordulhat, hogy nem tudjuk pontosan megfogalmazni, mit is akarunk.
A hosszú távú kilátások
Simonyi véleménye szerint az AI elméleti megértése hosszú folyamat lesz; a kvantummechanika példáját hozta fel: bár az elmélet és az alkalmazások rendkívül sikeresek, a megértés mégsem teljes. Hozzátette, hogy a jelenlegi AI‑rengeteg nagyon hasznos eredményeket hoz, de a teljes elméleti kép még hiányzik, és ez további kutatást igényel.
Rövid életrajzi adatok
Charles Simonyi 1948-ban született Budapesten. 1966-ban elhagyta az országot, később a Stanfordon doktorált. A Xerox kutatóközpontjában fejlesztette az első WYSIWYG szövegszerkesztőt, és 1981-től vezette a Word és az Excel fejlesztését a Microsoftnál. 2002-ben saját céget alapított, amelyet 2017-ben felvásárolt a Microsoft; azóta is fejlesztőként dolgozik. 2007-ben és 2009-ben saját finanszírozásból járt a Nemzetközi Űrállomáson, ő az egyetlen nem hivatásos űrhajós, aki kétszer is járt az űrben.
Következtetés
Simonyi szerint az AI nem egy átmeneti buborék, hanem alapvető változást hozó technológia. A fő feladat ma az, hogy jobban megértsük az AI elméleti működését, és gyakoroljuk a pontos szándékmegfogalmazást, mert ez lesz az, ami az emberi szerepet a jövőben meghatározza.
