A közelmúltban, az amerikai AI-ipar vitája a kínai Kimi K3 és más nyíltsúlyú modellek körül kirobbant, előtti napokban több ezer világvezető, technológiai vezető és mesterségesintelligencia-kutató gyűlt össze a genfi Palexpo kongresszusi központban a ENSZ által rendezett AI for Good konferencián. A rendezvényt a nemzetközi technológiai szabványokat kidolgozó ENSZ-ügynökség szervezte, és a technológiai konferenciáktól megszokott elemek – kiállítók, hírességek és AI-alkalmazások bemutatói – mellett komoly diplomáciai tárgyalások is zajlottak.
Az amerikai élvonalbeli kutatóintézetek vezetői kevéssé voltak jelen; az egyik legkiemelkedőbb amerikai résztvevő Marc Benioff, a Salesforce vezérigazgatója volt. A Trump-kormányzat tisztviselői sem képviseltették magukat erőteljesen. Ennek helyét nagyszámú kínai kormányzati delegáció és állami vagy államközeli vállalati vezetők töltötték be, akik négy napon át igyekeztek meggyőzni a résztvevőket arról, hogy sok ország számára a kínai, ingyenesen vagy olcsón hozzáférhető nyíltforrású modellek jelentik a jövőt.
Wang Jian, a neves kínai számítógép-tudós, korábbi Microsoft Asia‑vezető és az Alibaba felhőüzletágának főtervezője, aki most egy kormányzati háttérrel bíró AI-kutatóintézetet vezet, úgy fogalmazott, hogy Kína AI‑ja más országok számára "erőforrásként" szolgálhat, hasonlóan az energiához: a választási lehetőség fontos a világ többi része számára. Wang a konferencián, a főszínpadnál csendesebb helyszínen, a "Group of Friends of Global Governance" feliratú teremben beszélt, ahol kínai vezetésű szövetség tagjai minisztereket és tisztviselőket szólítottak meg Pakisztánból, Oroszországból, Zambiából és a globális délről.
A kínai kezdeményezés tavaly alakult meg, részben az amerikai és európai befolyás ellensúlyozására. A kínai küldöttek azt hangsúlyozták, hogy a nyíltforrású AI segítheti a fejlődő országok gazdaságát, olcsóbban elérhetővé téve fejlett modelleket, és képzést kínálva azok használatára. A ki nem mondott üzenet szerint amint az Egyesült Államok távolodik bizonyos nemzetközi szabályozó testületektől, Kína megbízhatóbb partner lehet.
Ez a megközelítés egyfajta „token diplomáciaként” értelmezhető: míg a Kína által évtizedek óta épített infrastruktúraprojektek, mint kikötők, vasutak vagy távközlési hálózatok, a Hosszú távú Belt and Road Initiative keretében épültek, most az AI‑modellek és a szoftveres eszközök széles körű terjesztésével próbál befolyást szerezni. Hasonlóan az olcsó napelemekhez és elektromos járművekhez, Kína igyekszik de facto iparági normákat kialakítani azáltal, hogy nagymértékben hozzáférhetővé teszi saját modelljeit.
A világ több része technológiai függetlenségre törekszik az Egyesült Államoktól; ezt a törekvést tovább erősítette, amikor az Egyesült Államok hirtelen exportkorlátozásokat vezetett be az Anthropic Mythos és Fable modelleire, ami zavarokat okozott nem amerikai cégeknek és kormányoknak. A genfi konferenciát követő héten Hszi Csin-ping (Xi Jinping) a sanghaji World AI Conferenceen felszólalva bátorította a nyílt forrás támogatását, és ellenezte, hogy "a nemzetbiztonsági fogalmat túlterjesszék az AI területén", illetve hogy egyetlen ország biztonságát másoké fölé helyezzék. Hszi egy új, 29 országot magában foglaló World AI Cooperation Organization nevű csoport révén kívánja elősegíteni a globális szabályok és műszaki szabványok összehangolását. (Az Egyesült Államok nem tagja ennek a kínai kezdeményezésnek; Washington saját, Pax Silica nevű együttműködési hálózatot alakított.)
Washington részéről a kormányzat azt közölte, hogy az amerikai AI-t is szeretnék nemzetközi szinten népszerűsíteni, de válogatósabban: megbízható szövetségesekkel osztanák meg a technológiát, és meg kívánják védeni amerikai ipari tulajdont a feltételezett kínai IP‑kivonás (distillation) ellen. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szavaival: "Az open source nem jelenti az amerikai szellemi tulajdon szabad kifosztását." A Külügyminisztérium egy szóvivője szerint Kína diplomatái kezdetben partnerséget ígérnek, amely később függőséget teremthet kínai infrastruktúrával és alacsonyabb technikai szabványokhoz való alkalmazkodással.
A konferencián megkérdezett néhány ország tisztviselője kételkedett abban, hogy érdemes-e kizárólag kínai modellekre építeni. Nkundwe Mwasaga, a Tanzániai ICT Commission főigazgatója elmondta, hogy bár Tanzánia nemzetközi optikai hálózatát kínai cégek építették kínai állami hitelekből, az Egyesült Államok továbbra is vezető szerepet tölt be. Ugyanakkor Mwasaga egy szuverén AI‑modellen dolgozik, amelyet helyi startupok a kínai vagy amerikai modellekre építve használhatnak.
Szakértők rámutatnak arra is, hogy sok kínai modell átláthatósága kérdéses: nem minden fejlesztő tette közzé a betanítási adatkészleteket, és vannak olyan tanulmányok, amelyek szerint érzékeny témákban a kínai irányvonalhoz közelítő válaszok jelenhetnek meg. Ez aggodalmat kelthet például gazdasági elemző ügynökségekben, amelyek félhetnek attól, hogy Kína nézőpontjai befolyásolják a válaszokat bizonyos témákban, például a tajvani félvezetőiparról.
Egyes országok, köztük Szingapúr és Szaúd‑Arábia Aramco vállalata, kevésbé aggódnak a kínai megoldások alkalmazásáért, és vannak, akik szerint a nyílt súlyok jelenléte épp lehetővé teszi a helyi testreszabást és cenzúra módosítását. Mások azonban arra figyelmeztetnek, hogy a kínai kínálat elfogadása hosszú távon függőséget jelenthet egy másik nagyhatalommal szemben.
Összességében Kína nyíltforrású AI‑diplomáciája jól illeszkedik a szélesebb törekvéséhez, hogy alternatív globális rendet alakítson ki és bejuttassa értékeit a digitális infrastruktúrába. Ugyanakkor a kínai technológiai vállalatoknak a bizalom és az átláthatóság kérdését is kezelniük kell, ha tartósan nemzetközi sikerre törnek az AI-korszakban. Mindeközben az Egyesült Államok technológiai ökoszisztémája — Microsoft, Google és Meta jelenlétével — továbbra is jelentős szereplő marad a nemzetközi együttműködésekben, és a Pax Silica kezdeményezés is vonz szövetségeseket, akik csökkenteni kívánják a függést Kínától.
Mire érdemes figyelni
- Kína nyíltforrású modellek terjesztésével és olcsó hozzáféréssel igyekszik piaci és szabványbefolyást szerezni.
- Hszi Csin‑ping a World AI Conferenceen a nyílt forrás támogatására és a túlzott nemzetbiztonsági érv alkalmazása elleni fellépésre szólított fel.
- Az Egyesült Államok korlátozásai és exportintézkedései újabb országokat késztíthetnek alternatív technológiák keresésére.
- Átláthatóság és adatkészletek nyilvánossága továbbra is vitapont: sok szakértő szerint ez döntő lehet abban, hogy mely országok kinek a modelljeire építenek.
A globális AI‑politikában tehát továbbra is éles verseny zajlik a befolyásért: Kína nyíltforrású megközelítése gyors terjedést és elérhetőséget kínál, miközben a transzparencia és a stratégiai függőség kérdései továbbra is nyitottak maradnak.
