A PwC 2027-es Global Digital Trust Insights felmérése szerint a biztonsági és pénzügyi vezetők 84%-a számít kiberbiztonsági költségvetésének növekedésére a következő tizenkét hónapban; ez az arány egy évvel korábban 78% volt. A kutatás 71 országban és területen, összesen 3 934 üzleti és technológiai vezető megkérdezésével készült.
A felmérés rávilágít arra is, hogy miközben a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása gyorsul, a szervezetek felkészültsége nem tart lépést: a válaszadók fele (50%) az AI-rendszerek elleni támadásokat jelölte meg azon fenyegetések között, amelyekre szervezetük a legkevésbé felkészült.
Mely területek kapnak beruházást és mi hiányzik
A biztonsági vezetők 58%-a az AI-t jelölte meg a következő év egyik kiemelt kiberbiztonsági beruházási területeként. Ugyanakkor csak 39% rendelkezik olyan teljeskörűen formalizált és integrált működésfolytonossági tervvel, amely a kiberkockázatok átfogó kezelését is magában foglalja.
A legnagyobb fenyegetések listáján a felmérés szerint a felhőalapú technológiákhoz kapcsolódó kockázatok szerepelnek második helyen (40%), a harmadik felekhez köthető biztonsági incidensek 34%-kal, míg a zsarolóvírus-támadásokat 33% említette.
Vezetői szerepek és döntéshozatal
A vezérigazgatók, valamint a biztonsági és kockázatkezelési vezetők egyharmada (33%) jelezte, hogy szervezeténél már létrejött egy dedikált, AI-hoz kapcsolódó vezetői szerepkör vagy testület (például chief AI officer vagy AI board). Ugyanakkor a kiberkockázatok rendszeres vezetői szintű kezelése még nem általános: a válaszadók 47%-a értett egyet azzal, hogy a kiberkockázatok rendszeresen napirenden vannak az igazgatósági üléseken, és 45% szerint a felsővezetői egyeztetések rendszeres napirendi pontot jelentenek.
Az AI mindkét oldalon formálja a kiberbiztonságot
A PwC felmérése hangsúlyozza, hogy az AI egyszerre kínál hatékonyabb védelmi eszközöket és új támadási lehetőségeket. A biztonsági és kockázatkezelési vezetők az AI-alapú támadások közül leginkább az autonóm botnetek (53%), a megtévesztésen alapuló (adversarial) támadások (52%) és az adatmérgezés (52%) kezelésére érzik felkészületlennek szervezetüket.
A felmérés azt mutatja, hogy az AI gyakorlati alkalmazásában a leggyakoribb területek a fenyegetések észlelése és riasztások (50%), valamint az adathalászat felismerése és kezelése (42%). Azonban az autonóm AI-ügynökökkel szembeni bizalom korlátozott: mindössze 22% engedélyezné, hogy AI-ügynökök teljesen önállóan végezzenek kiberbiztonsági feladatokat.
A válaszadók 55%-a a technológia megbízhatóságát és érettségét, 46%-a az AI-döntések elszámoltathatóságát és magyarázhatóságát, míg a CISO-k 44%-a a szükséges munkavállalói készségek hiányát jelölte meg fő akadályként.
Durojaiye Peter, a PwC CEE Chief Commercial Technology Officerének kiemelése szerint az AI-beruházásoknál az üzleti céloknak és a biztonsági felkészültségnek kéz a kézben kell haladniuk. Nagy Dániel, a PwC közép-kelet-európai kibervédelmi tanácsadó csapatának igazgatója hangsúlyozta, hogy a kiberreziliencia már a felsővezetői döntéshozatalba kell, hogy beépüljön.
Az autonóm működés és az emberi kontroll egyensúlya
A kutatás kiemeli, hogy a kibertámadások sebessége és összetettsége miatt az emberi reagálóképesség önmagában nem mindig elegendő. Gyimesi Csaba, a PwC Magyarország kibervédelmi csapatának igazgatója szerint ezért fontos egy olyan irányítási környezet kialakítása, amely biztosítja az emberi kontrollt, a folyamatos kockázatértékelést és az AI-eszközök üzleti értéket teremtő, biztonságos használatát.
A válaszadók szerint a legkevésbé érett területek közé tartozik az autonóm AI-ügynökökre való támaszkodás: csak 22% engedné meg teljes autonómiájukat kiberfeladatokban.
Hogyan erősítik a vállalatok kiberrezilienciájukat?
A szervezetek különböző stratégiákat alkalmaznak az ellenálló képesség növelésére: 54% követ multicloud- vagy hibridfelhő-stratégiát, 47% regionális adat- és technológiai tartalékokat hoz létre, 37% pedig az infrastruktúra meghatározott joghatóságon belüli elhelyezésével csökkenti a koncentrációs kockázatokat.
A geopolitikai változások hatására a válaszadók 50%-a átalakította a beszállítókhoz és harmadik felekhez kapcsolódó kockázatkezelési gyakorlatát, beleértve az ellátási lánc biztonságának erősítését. Emellett a vállalatok egy része menedzselt szolgáltatások igénybevételével próbálja kezelni a hiányzó belső szakértelmet; ezek közül az AI-szolgáltatások említése volt a leggyakoribb (53%).
A felmérés ugyanakkor megállapítja, hogy a speciális kiberbiztonsági és AI-szakértelemmel rendelkező munkaerő hiánya továbbra is komoly korlát.
Hat stratégiai fókuszterület
A PwC ajánlása szerint a szervezeteknek hat területre érdemes összpontosítaniuk a kiberbiztonság és a kiberreziliencia fejlesztéséhez:
- A kiberbiztonsági irányítás megerősítése: az elszámoltathatóság és döntéshozatal javítása.
- A működési folytonosság biztosítása: kritikus üzleti folyamatok védelme és reziliencia növelése.
- Az adatok és az AI biztonsága: az új technológiákhoz kapcsolódó kockázatok tudatos kezelése.
- Az ökoszisztéma kockázatainak mérséklése: harmadik felek, ellátási lánc és technológiai koncentráció kockázatainak csökkentése.
- Az üzleti értékteremtés támogatása: megbízható technológiák és adatok alkalmazása.
- Az AI-ügynökök hatékony és biztonságos alkalmazása: működési modell kialakítása az AI-alapú védelemhez és támadások elleni védekezéshez.
A PwC szerint a jövő kiberbiztonsági stratégiáinak középpontjában a technológiai innováció, a tudatos kockázatkezelés és a vállalati ellenálló képesség összehangolása áll.
A felmérésről
A PwC 2027-es Global Digital Trust Insights felmérése 71 ország és terület 3 934 üzleti és technológiai vezetőjének válaszait dolgozta fel. A kutatás azt vizsgálta, hogyan kezelik a vezetők a kiberbiztonsági kihívásokat a folyamatosan változó digitális környezetben, és mely területeken vannak még jelentős hiányosságok.
A felmérésben említett hét adatkockázat-kezelési intézkedés: adatklasszifikációs szabályzatok; adatvesztés-megelőzés a fő adatkimeneti csatornákon; széles körben alkalmazható adattitkosítási, tokenizációs és/vagy anonimizálási megoldások; adatkezelési kontrollok a teljes adat-életciklus során; adatminőség-biztosítási képességek; strukturált és strukturálatlan adatok feltérképezése és katalogizálása; valamint adatminimalizálási megközelítések.
Közleményként és szakmai útmutatóként a felmérés eredményei arra mutatnak, hogy bár a költségvetési szándék erősödik, a szervezeteknek gyorsan kell lépniük az AI-hoz kapcsolódó kockázatok kezelésében, különösen az autonóm és megtévesztés alapú támadások elleni védekezés terén.
