Egy 15 hónapos nyomozás során az MIT Technology Review és a Times of San Diego újságírói azt vizsgálták, miért halt meg sok migráns a mexikói–amerikai határ mentén álló kormányzati megfigyelőtornyok közelében, amelyek elvileg a átkelések és az elfogások követésére szolgálnak. A projekt részeként készült el az első átfogó térkép és elemzés a megfigyelőtornyok környezetében bekövetkezett halálesetekről: hogyan építették az adatbázist, milyen döntéseket hoztak és mit lehet (vagy nem lehet) megtudni az adatokból.
Módszer — adatok és források
A vizsgálat alapja az volt, hogy meghatározzák, hol és mikor hunytak el migránsok, és hol illetve mikor telepítették a US Customs and Border Protection (CBP) tornyait. Az elemzés 2015-től 2026 áprilisáig terjedő eseteket ölelt fel, hogy különböző határpolitikai időszakokat, elnöki adminisztrációkat és toronytechnológiákat lefedjen.
Az adatkészlet több forrás egyesítésével jött létre: nonprofit szervezetek (No More Deaths, Humane Borders, Electronic Frontier Foundation) korábban összeállított adatbázisai és a szerkesztőségek által megszerzett új hivatalos dokumentumok kombinálásával, valamint több tucat ügynökségtől kért és kapott közérdekű adatigénylésekkel.
Texas — közérdekű adatkérések
Texasban hiányos volt a nyilvános halotti adatmegosztás: nincs állami kezdeményezés, amely online gyűjtené a határ menti haláleseteket, és megyei szinten különböző gyakorlatok vannak. A vizsgálat szempontjából releváns 17 texasi megye: Culberson, Jeff Davis, Presidio, Terrell, Val Verde, Kinney, Maverick, Dimmit, Webb, Zapata, Jim Hogg, Starr, Hidalgo, Cameron, Kenedy, Brooks és Duval.
Az MIT Technology Review 2025 júliusában kért adatokat elsősorban a megyei seriffi hivataloktól, mert ezek az irodák gyakran az elsők a helyszínen és részletes beszámolókat készítenek. A válaszok megszerzése lassú és költséges volt: egyes megyék ingyenesen küldték az anyagot, mások 300–1 300 dollár közötti díjat számoltak fel, és több kérelem évekig késlekedett. Több megye jelezte, hogy irataik hiányosak lehetnek (veszteségek, sérülések, átadás közbeni eltűnés miatt).
A seriffi jelentések ritkán jelölik explicit módon, hogy az elhunytat határátlépés közben találták-e; így sok esetet kézzel kellett átnézni. Az MIT Technology Review 14 megye használható adatait kapta meg (Dimmit és Duval iratai még nem érkeztek, Mavericknél a per-eset díjak költségvetési okokból kizárták a részvételt). Összesen több mint 4 000 oldalnyi esetről szóló jelentést kaptak; egyes dokumentumok kézzel írottak voltak.
Kenedy, Webb és Hidalgo megyék nagy mennyiségű dokumentumot küldtek, ezeket Anthropic Claude API-ján keresztül automatizált eszközzel dolgozták fel, majd kézi ellenőrzéssel validálták az AI által kinyert koordinátákat. A texasi megyei adatokból végül több mint 1 500 eset került be az elemzésbe.
Arizona — közvetlen hozzáférés és Pima County
Arizona határmenti megyéiben a Pima County Office of the Medical Examiner (PCOME) kezeli a legtöbb halálesetet (Yuma kivételével). A PCOME havi frissítésű adatportált működtet és adatokat oszt meg a Humane Borders szervezettel; az elemzésbe 2015–2026 április közötti PCOME/Humane Borders adatok kerültek be. Humane Borders minden esethez pontosítja a helymeghatározás pontosságát; a kutatás csak olyan eseteket vett figyelembe, ahol a koordináta pontossága 300 lábon (kb. 91 m) belüli volt. Humane Borders adataiból több mint 1 700 esetet tartalmaz az elemzés.
No More Deaths-adatok
Kalifornia, Új-Mexikó, Arizona Yuma megyéje, illetve Texas El Paso és Hudspeth megyéi vonatkozásában a No More Deaths nonprofit szervezet adataira támaszkodtak. A szervezet 2004 óta követi a határmenti haláleseteket és közzéteszi módszertanát. Csak azokat az eseteket vették figyelembe, ahol a hely 0,25 mérföld (kb. 400 m) pontossággal meghatározható volt. No More Deaths adatbázisaiból hozzávetőlegesen 1 000 eset került az elemzésbe.
Összesen áttekintett esetek
Az összes forrás és a részletes helymeghatározás szűrése után majdnem 4 000 esetet elemeztek. Az elemzés során sok esetet kizártak, ha nem álltak rendelkezésre elegendő hely- vagy időinformációk, illetve ha a jelentés egyértelműen nem határátlépéssel kapcsolatos halálesetet írt le.
A toronyadatok — mely tornyokat vették figyelembe?
A vizsgálat csak akkor tudott összevetést készíteni, ha ismert volt: a torony helye, típusa (hogy becsülni lehessen a látóhatárt), és telepítésének dátuma.
-
Az Electronic Frontier Foundation (EFF) 2023 óta térképezi a CBP megfigyelőtornyait terepi riportok, műholdképek és közérdekű adatigénylések alapján. Az EFF térképe alulbecslés: kormányzati adatok szerint körülbelül 800 torony üzemel, míg az EFF kb. 600 tornyot regisztrált. A kutatás ezért nem fedi le az EFF által még fel nem jegyzett tornyok környezetében történt haláleseteket.
-
Az MIT Technology Review az EFF április 2026-os adatbázisával indult, kiegészítve az EFF által szolgáltatott eltávolított/korábbi tornyok adataival. Az egyes tornyokat GPS-koordinátákkal azonosították és műholdfelvételekkel ellenőrizték.
-
A vizsgálat három fő toronytípust vette górcső alá (egyéb EFF-által feltérképezett, de a kategóriákba nem illő tornyokat kizárták, mert nehéz volt meghatározni azok látótávolságát): tipikus integrált fix torony (IFT), autonóm megfigyelőtornyok (AST) és egyéb tipikus rendszerek. A toronytípusok látóhatárára vonatkozó távolságokat technológiai cégek anyagai, kormánydokumentumok és volt határőrök interjúi alapján határozták meg; ezek reklámozott becslések, nem szerződéses garanciák.
-
A telepítési időpontok meghatározásához nagymennyiségű műholdképi vizsgálatot végeztek: minden toronynál rögzítették az első megjelenés dátumát és, ha eltávolították, az utolsó ismert megjelenés dátumát. Ha a műholdkép nem volt elég, támaszkodtak Google Street View-ra, kormánydokumentumokra vagy EFF fotókra.
-
Egy korlátozás: a műholdfelvételek történeti sorozata nem napi gyakoriságú, így elméletileg előfordulhat, hogy egy torony rövid időre eltűnt és visszahelyezték anélkül, hogy ezt a képsorok megmutatták volna. Továbbá a megfigyelhető jelenlét nem garantálja, hogy a torony működött (áramellátás, adatátvitel nem ellenőrizhető pusztán a képek alapján).
-
A toronymagasságot EFF-kutatás és műholdképi becslések alapján határozták meg; minden toronynál megadtak minimum és maximum magasságot, mert a magasság befolyásolja a látómezőt.
Elemzési lépések: távolság, időzítés és látóképesség
A halálesetnek két feltételnek kellett megfelelnie, hogy a toronnyal „egyeztethetőnek” tekintsék:
- Távolság: a haláleset helye a torony reklámozott látóhatárán belül legyen.
- Időzítés: a toronynak jelen kellett lennie abban az időablakban, amikor az illető valószínűleg meghalt.
Távolság: Minho Kim (most posztdoktori kutató a Stanfordon) szoftvere párosította a maradványok helyét és a tornyok helyét, majd kiszámolta a távolságokat és minden lehetséges párosításról külön sort hozott létre.
Időzítés: ahol a boncolási vagy vizsgálati dokumentum pontosabb halálozási becslést adott, azt használták. Más esetekben a bomlási állapot, a halál oka vagy mindkettő alapján számítottak időablakot. Sok eset csontváz maradványokat tartalmazott: ha nem állt rendelkezésre specifikus halálozási becslés, konzervatívan legalább hat hónapot becsültek a csontváz maradványok jelenlétére, és általános konzervatív határként három évet vettek: ha a torony legalább három éve a helyszínen volt a maradványok felfedezése előtt, akkor az esetet bevették; ha kevesebb mint három éve volt jelen, azt kizárták. Ha a halálozási ablak teljes egészében a torony felállítása utáni időszakra esett, magasabb biztonsági besorolást adtak az illesztésnek; ha az ablak részben a torony telepítése előtti időszakra esett, az esetet kizárták.
Látóképesség (viewshed): a kutatás topográfiai elemzést végzett, hogy meghatározza, blokkolhatta-e a terep a tornyok kilátását. A digitális terepmodell rácsát használva — ahol minden cella egy 30 méteres (kb. 98 láb) négyzet magasságát tartalmazza — a számítás egy vonalat húzott a torony becsült magassága és egy 5 láb 6 hüvelykes (kb. 1,68 m) ember magassága között; ha a terep ezen az útvonalon elég magas volt, a látómezőt elzártnak jelölték. A módszer nem tökéletes: kisebb terepváltozások és épületek elhelyezkedése nem mindig jelenik meg pontosan, és a sűrű növényzet hatását csak korlátozottan lehet felmérni. A dokumentumban minden esethez feltüntették, hogy a torony becsült látómezeje tiszta vagy blokkolt volt-e.
Egyéb korlátozások és kutatói lépések
- A kutatók általában azt feltételezték, hogy a személy ott hunyt el, ahol a maradványokat megtalálták, bár elismerik, hogy maradványok másként is odakerülhetnek (víz, állatok, emberek), bár a szakértők szerint ez ritka.
- Kizárták azokat az eseteket, amelyek nem tűntek relevánsnak a „virtuális fal” kapcsán (például a határőrségi őrizetben bekövetkezett halálesetek vagy üldözés közben történt autóbalesetek).
- A kutatás kiterjedt interjúk sorozatát is magában foglalta: több mint 45 interjút készítettek jelenlegi és volt Fehér Ház tanácsadókkal, elnöki kinevezettekkel, Border Patrol-ügynökökkel, igazságügyi orvosokkal, seriffekkel, humanitárius önkéntesekkel és technológiai cég alkalmazottaival. Emellett felkeresték elhunytak családtagjait és ismerőseit traumaérzékeny riportolási gyakorlatok mentén.
Hozzáférés és válaszok az érintett szervezetektől
2025 szeptemberétől az MIT Technology Review interjúkat és tereplátogatási engedélyt kért a CBP-től az autonóm toronyprogram megismerésére. Lokális szinten 2026 júliusában megadták a helyi engedélyt Big Bend területére, de a DHS központi jóváhagyása megtagadta a végső engedélyt. Kérdéseiket küldték a CBP-nek, Andurilnak, General Dynamicsnek és Elbitnek; a CBP és az Anduril válaszolt, de nem reagáltak érdemben a kérdésekre. A General Dynamics a CBP-hez irányította őket, Elbit nem válaszolt.
Miért számít ez?
A vizsgálat nem állítja, hogy a megfigyelőtornyok kiváltó okai lennének a haláleseteknek, de részletes térképezéssel és időbeli összevetéssel lehetővé teszi annak megértését, hogy az áldozatok egy részénél a „virtuális fal” ténylegesen jelen volt-e és láthatta-e az eseményt. A közel 4 000 ellenőrzött esettel és a toronyadatokkal végzett összevetés segít feltárni, hogyan működnek (vagy nem működnek) ezek a felügyeleti rendszerek a gyakorlatban, és milyen dokumentációs, adatmegosztási és működési hiányosságok akadályozzák a hatékonyság értékelését.
Köszönetnyilvánítás: a projektet segítették Minho Kim (Stanford University), Greg Hess (Pima County Office of the Medical Examiner), Stephanie Leutert (University of Texas at Austin) és Don White (Brooks County Sheriff’s Office).
