A Budapesti Corvinus Egyetem és az UNIQA Biztosító kutatási együttműködést indított annak feltárására, milyen szervezeti, vezetési és emberi feltételek szükségesek az MI-alapú működési modellek felelős és eredményes bevezetéséhez. A kutatási megállapodást 2026. szeptember 2-án írták alá a Budapesti Corvinus Egyetemen Kurtisz Krisztián, az UNIQA Biztosító vezérigazgatója és Bruno van Pottelsberghe, a Corvinus rektora.
Mi a kutatás célja?
A projekt központi kérdése, hogy a mesterséges intelligencia miként képes átalakítani a vállalati működést, és ezzel párhuzamosan milyen új szervezeti, vezetési, HR- és vállalatirányítási megoldások szükségesek az MI-alapú működés sikeres bevezetéséhez. A kutatás kiindulópontja az a feltételezés, hogy az MI hatása túlmutat a tisztán technológiai kérdéseken: befolyásolja a folyamatokat, a vezetői szerepeket, a munkaköröket, a szükséges kompetenciákat és a munkaszervezést.
A Corvinus–SEED közreműködésével létrejött együttműködés célja az akadémiai és a vállalati szféra kapcsolatának erősítése, hogy a tudományos módszertan segítse a gyakorlati kérdések feltárását.
A NiQA mint gyakorlati vizsgálati fókusz
A kutatás egyik kiemelt terepe az UNIQA NiQA nevű, MI-alapú virtuális asszisztense. A NiQA a kárrendezési folyamatokat támogatja automatizált módon: részt vesz a kárbejelentések és kapcsolódó dokumentumok feldolgozásában, a kárszámításban, döntéstámogatásban, és egyes kifizetési lépések előkészítésében. A projekt nem kizárólag a technológia elemzésére összpontosít, hanem azt is vizsgálja, hogyan változnak a munkakörök, a kompetenciaigények és a vezetői szerepek egy olyan szervezetben, ahol az MI egyre több folyamatban jelenik meg.
A kutatók azt keresik, milyen feltételek mellett alakulhat ki hatékony ember–MI együttműködés, és miként lehet az MI-t úgy alkalmazni, hogy az növelje a működési hatékonyságot, javítsa az ügyfélélményt és támogassa a munkatársak eredményesebb együttműködését.
Vezetői és egyetemi megjegyzések
Bruno van Pottelsberghe, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora szerint az MI hatásainak kutatása az egyetemek feladatai közé tartozik, és a Corvinus célja ezen a területen vezető szerepet betölteni. Kiemelte, hogy a projekt eredményei tanulságokkal szolgálhatnak a jövő munkahelyeinek működéséhez és segíthetnek jobban megérteni az MI-alapú szervezeti átalakulás sikeres feltételeit.
Kurtisz Krisztián, az UNIQA Biztosító vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy az MI bevezetése elsősorban szervezeti és vezetői kihívás, nem csupán technológiai kérdés. Tapasztalataik szerint a siker kulcsa a folyamatok átalakítása és a vezetők, munkatársak felkészítése az új működésre; ezért értékes számukra a Corvinusszal folytatott tudományos együttműködés.
Módszertan és ütemterv
A projekt előkészítése 2026 áprilisában kezdődött. Az első adatfelvételi szakasz 2026 júniusában indult és 2026 augusztus közepéig tartott. A kutatók több módszert alkalmaznak: szakirodalmi és vállalati dokumentumelemzést, vezetői interjúkat, munkavállalói fókuszcsoportokat, kérdőíves felmérést és üzleti hatáselemzést. A kutatás eredményeit összegző jelentések 2026 őszére várhatók.
A tervezett elemzések hozzájárulhatnak a vállalati döntéshozatalhoz olyan területeken, mint a megfelelő vállalatirányítási modell kialakítása, a szükséges vezetői kompetenciák azonosítása és a szervezeti változások kezelése.
Illeszkedés a stratégiai célokhoz
Az együttműködés összhangban áll az UNIQA hosszú távú digitális transzformációs céljaival: a folyamatok egyszerűsítésével, az ügyfélélmény fejlesztésével és olyan működési modellek kialakításával, amelyekben a technológia és az emberi szakértelem kölcsönösen erősítik egymást.
A Corvinus számára a projekt tovább erősíti azt a törekvést, hogy az akadémiai kutatásokat és a vállalati gyakorlatot összekapcsolva valós üzleti kihívásokra adjon tudományosan megalapozott válaszokat, miközben értéket teremt a hallgatók és a vállalati partnerek számára.
