A pekingi Hszangsan Fórumon — Kína legnagyobb védelmi konferenciáján — a résztvevők jelentős aggodalmukat fejezték ki a mesterséges intelligencia (MI) gyors, sokszor ellenőrizetlen fejlődése és a nemzetközi technológiai versengés miatt, melyek növelhetik a globális biztonsági kockázatokat.
A háromnapos rendezvényen mintegy száz országból körülbelül kétezer katonai tisztviselő, diplomaták és kutatók vettek részt. A jelenlévők között voltak regionális védelmi tisztségviselők, egy észak-koreai küldött, a Pentagon egy magas rangú képviselője, orosz akadémikusok és a tálibok képviselői is.
A fórum különös aktualitást kapott annak fényében, hogy Kína és az Egyesült Államok — a világ két legnagyobb MI-hatalma — még ebben a hónapban kétoldalú csúcstalálkozót tartanak, miközben a technológia katonai alkalmazásainak, köztük a nukleáris rendszerekben való felhasználásának szabályozásáról nincs közöttük konszenzus.
Főbb aggályok
Több felszólaló rámutatott, hogy az MI lerövidíti a kormányok és a hadseregek döntéshozatali idejét, ugyanakkor a dezinformáció és a félrevezetés alááshatja a közbizalmat még azelőtt, hogy a kormányok hatékonyan reagálni tudnának. Adul Bunthumdzsaroen thaiföldi védelmi miniszter szerint a technológiák átalakítják a hadviselést, és a legfontosabb kérdés most az, hogyan lehet fenntartható nemzetközi rendet kialakítani, nem pedig az, ki lesz a legerősebb.
Muhammad Ali, Pakisztán védelmi államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a technológiai fejlődés „összenyomja a stratégiai időkeretet”: az MI felgyorsítja a döntéshozatalt, míg a dezinformáció szétforgácsolja a közbizalmat, ami megnehezíti a hatékony kormányzati választ.
Bangladesi, malajziai és laoszi küldöttek szintén aggodalmukat fejezték ki az MI biztonsági és stratégiai hatásai miatt.
Autonóm fegyverek és emberi ellenőrzés
A Nemzetközi Vöröskereszt (Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága) alelnöke, Jürg Lauber felhívta a figyelmet arra, hogy a fegyverrendszerek autonómiájának növekedésével egyre sürgetőbb az emberi ellenőrzés fenntartása az erőszak alkalmazása fölött. Külön kiemelte az olcsó drónok elterjedését, amely alapvetően változtatja meg a hadviselés jellegét és elmoshatja a frontvonalakat.
Különböző álláspontok a szabályozásról
Bár Kína és az Egyesült Államok egyaránt kifejezte aggodalmát az MI kockázatai miatt, a két ország eltérő nézeteket képvisel a szabályozás és az irányelvek kérdésében. A résztvevő biztonsági szakértők és delegációk többsége ugyanakkor sürgette a nemzetközi védvonalak, szabályok és konszenzus kialakítását az MI katonai — köztük nukleáris — alkalmazására vonatkozóan.
A fórum megvitatta a politikai párbeszéd szükségességét, valamint azt, hogy miként lehet megőrizni az emberi döntéshozatalt és a felelősségre vonhatóságot a gyorsuló technológiai környezetben.
Forrás: Reuters
A címlapkép illusztráció.
