A fizetési szolgáltatások jövőjéről folytatott záró kerekasztal-beszélgetésen a Portfolio Banking Technology 2026 konferencián a szakmai panelek résztvevői egyértelműen a technológiai verseny hatását emelték ki: a digitális tárcák elterjedése, az azonnali fizetésre épülő új megoldások és az AI-alapú fizetési modellek egyszerre formálják a piacot, miközben a hazai szabályozói környezet és terhek a bankok versenyképességét visszafogják.
A panelt Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős vezetője moderálta. A beszélgetésben részt vett többek között Ákos Tamás, az MBH Bank sztenderd kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató‑helyettese; Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató‑helyettese; Máriás Endre, az OTP Bank Daily Banking Tribe vezetője; és Rajna Gábor, a Raiffeisen Bank lakossági vezérigazgató‑helyettese.
Digitális tárcák és a technológiák „kiforrtsága"
Ákos Tamás szerint a fogyasztói oldalon sok meghatározó technológia már kiforrott: Magyarországon a digitális tárcák piacát jelenleg elsősorban az Apple Pay és a Google Pay uralja. Egyetlen banki fejlesztés önmagában kevés lehet ezek leváltásához; a sikerhez szélesebb bankrendszeri együttműködésre lenne szükség.
Konkrét banki innovációk
A panel résztvevői eltérő, de konkrét fejlesztésekről számoltak be:
- Harmati László (Erste Bank) kiemelte a kártyamigrációs projektet, amely szerinte fontos digitalizációs előrelépés volt.
- Máriás Endre (OTP Bank) az account‑to‑account tranzakciók terén a pénzkérés (money request) fejlesztését nevezte előremutatónak, amelyet a visszajelzések is megerősítenek.
- Rajna Gábor (Raiffeisen Bank) a 0–24 órás devizaváltás bevezetését emelte ki fontos új szolgáltatásként.
Szabályozás, tranzakciós illeték és készpénz
A tranzakciós illeték a vita egyik központi pontja volt. Harmati László rámutatott, hogy a tranzakciós illeték évente mintegy 620 milliárd forintot jelent a központi költségvetésnek, ezért a díj szerepét és eltávolításának lehetőségét nehéz kérdésként kell kezelni. Hangsúlyozta, hogy a rendszer fennmaradása a bankokra és az ügyfelekre egyaránt komoly terhet ró, és a globalizált piacokon rontja a hazai szereplők versenyképességét.
A készpénzállomány ügyét Máriás Endre emelte be: szerinte Magyarországon mintegy 10 000 milliárd forint készpénz található a gazdaságban, és a készpénz csökkentése a gazdaság egészére nézve előnyös lenne. Ezzel összevetve kritikusnak nevezte azt a döntést, hogy a díjmentes készpénzfelvételi limitet 300 000 forintra emelték.
Harmati bírálta a Qvik rendszer kialakítását, és azt is jelezte, hogy a bankok régóta jelezték: érdemes lenne áttekinteni, valóban az ügyfelek érdekeit szolgálja‑e a jelenlegi konstrukció.
Az európai szabályozás (PSD3) és az AI kihívása
A panelen többen is felvetették, hogy az európai szabályozás, köztük a PSD3, nem veszi kellőképpen figyelembe az újonnan felmerülő témákat, például a mesterséges intelligencia szerepét a fizetésekben. Harmati László szerint a szabályozás gyakran régi problémákra keres válaszokat, miközben a technológia máshol már jóval előrébb jár, így fennáll a veszélye, hogy mire a szabályok elkészülnek, elavulttá válnak.
Agentic pay: AI-ügynökök a fizetésekben
A panel egyik hangsúlyos témája az agentic pay volt — az AI‑ügynökök által támogatott, részben automatizált fizetési modellek jövője. Harmati szerint az AI‑forradalom erősödésével ez a terület egyre meghatározóbbá válik; eddig az AI leginkább a csalásmegelőzésben kapott szerepet a bankoknál.
Máriás rámutatott: a digitális bankolás korszakában láthatók azok a hosszú távú kockázatok és lehetőségek, amelyeket az AI hozhat, például az e‑kereskedelemben növekvő kosárérték és csökkenő lemorzsolódás a fizetési folyamatokban az agentic korszakban. Rajna Gábor optimistábban áll az agentic pay elterjedéséhez, kiemelve, hogy kulcskérdés a limitek, kontrollok és biztonsági mechanizmusok működése: az ügyfelek egyszerre várják a kényelmet és a biztonságot.
Ákos Tamás tágabb, rendszerszintű hatásról beszélt: szerinte az AI nem csupán kisebb banki fejlesztéseket fog átírni, hanem nagy léptékben változtathatja meg a munkavégzést és a piac szerkezetét is.
Neobankok, Revolut és az inkumbensek reakciója
A neobankok, különösen a Revolut, felrázták a piacot és innovációs nyomást gyakoroltak a hagyományos bankokra, állapította meg Rajna Gábor. Szerinte a verseny ma már nem pusztán konfrontáció: egyre inkább párhuzamos jelenlétről van szó, ahol a neobankok és az inkumbensek közös területeken versenyeznek.
Máriás szerint a neobankok bizonyos use case‑ekben (például devizaváltás, külföldi fizetések) továbbra is előnyben vannak, de a különbség csökken, és a hagyományos bankok feladata a percepciós hátrány ledolgozása. Ákos Tamás emlékeztetett arra is, hogy ha a Revolut valóban 2027‑ben 200 milliárd dolláros piaci kapitalizációval lépne tőzsdére, az komoly pozicionálási kihívást jelentene azoknak az inkumbens bankoknak, amelyek sosem értek el hasonló értékelést.
Záró gondolatok
A panel résztvevői közösnek látták: a technológiai változások (digitális tárcák, azonnali fizetések, AI) gyorsítják a piac átalakulását, de a szabályozói környezet és különösen a tranzakciós illeték, valamint a készpénzre vonatkozó döntések jelentős hatást gyakorolnak arra, mennyire lesz képes a hazai bankszektor versenyképesen reagálni. A bankok és a szabályozók közötti egyeztetés, valamint a kiszámítható szabályozói környezet a panel szerint elengedhetetlen a hosszú távú fejlesztésekhez és a fogyasztói előnyök maximalizálásához.
