Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kara (ELTE IK), a Lechner Tudásközpont és a Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) együttműködési keretmegállapodást írt alá annak érdekében, hogy közös kutatásokkal, technológiai fejlesztésekkel és gyakorlatorientált képzési programokkal hasznosítsák a műholdas földmegfigyelés, a térinformatika és a mesterséges intelligencia egymást kiegészítő kompetenciáit. A megállapodás célja, hogy a rendelkezésre álló adatforrások és a korszerű MI-módszerek összekapcsolásával pontosabb környezeti információkat állítsanak elő a klímaváltozás hatásainak vizsgálatához és az alkalmazkodást segítő intézkedések tervezéséhez.
Milyen kutatási irányok várhatók?
A közös kutatások kiemelt területei között szerepelnek a szélsőséges időjárási és környezeti jelenségek nagyléptékű megfigyelése és modellezése. Példák a célkitűzésekre:
- aszály területi kiterjedésének és a talaj nedvességtartalmának változásainak feltérképezése,
- elsivatagosodás folyamataira vonatkozó trendek vizsgálata,
- városi hőszigetek kialakulásának elemzése,
- felszínborítás-változások és vegetációállapot követése, valamint belvízzel érintett területek azonosítása.
A kutatásokban különösen fontos szerepet kaphatnak a nagy nyelvi modellek és a mélytanulási eljárások, köztük a konvolúciós neurális hálózatok, amelyek nagy mennyiségű képi és spektrális adatban képesek összetett mintázatokat felismerni (GeoAI). Ezekkel az eszközökkel automatizálható a többidőpontú felvételek összehasonlítása, így egyszerre térképezhetők az aktuális állapotok és követhetők a hosszabb távú változások.
Adathozzáférés és adatforrások
A megállapodás fontos kérdése, hogy milyen típusú földmegfigyelési adatok állnak rendelkezésre és milyen feltételekkel használhatók fel kutatási célokra. Az Európai Űrügynökség (ESA) és a Copernicus program révén jelentős mennyiségű műholdas adat érhető el szabadon, ami kedvező alapot teremt az algoritmusfejlesztéshez és tudományos vizsgálatokhoz. A műholdas szenzorok nemcsak látható fényben gyűjtenek információt: az infravörös és más spektrális tartományok adatai olyan jelenségek megfigyelésére is alkalmasak, amelyek hagyományos optikai felvételeken nem látszanak.
Ugyanakkor bizonyos feladatoknál nagyobb térbeli felbontás szükséges. A Lechner Tudásközpont országos légifelmérésekből származó nagyfelbontású ortofotói, LiDAR pontfelhői és egyéb térinformatikai adathalmazai különösen értékesek lehetnek a részletes elemzésekhez. Ennek fényében az együttműködés nemcsak új elemzési módszerek kidolgozására irányul, hanem a különböző felbontású és eredetű adatok összekapcsolására és a kutatási célú adathasználat feltételeinek tisztázására is.
Téradat‑infrastruktúra és stratégiai illeszkedés
A partnerek közös szakmai fellépéssel igyekeznek támogatni a hazai téradat‑infrastruktúra kialakítását és fejlesztését. Ez a törekvés szorosan kapcsolódik a Lechner Tudásközpont 2026–2030-as Téradat-stratégiájához, amelynek egyik fő célja a Nemzeti Téradat‑ökoszisztéma megteremtése. A stratégia és a partnerség célja, hogy a hazai téradatvagyon minél szélesebb körben hasznosuljon, és erősödjön az állami, tudományos, innovációs és piaci szereplők közötti együttműködés.
Oktatás és gyakorlati képzés
Az együttműködés kiterjed az oktatási tevékenységekre is: az ELTE és a Lechner Tudásközpont korábbi kapcsolatai alapján várható a vendégelőadások, speciális kurzusok, közösen meghirdetett szakdolgozati témák és szakmai gyakorlatok bővítése. A cél, hogy a hallgatók valós adatokkal és valós kutatási‑fejlesztési feladatokkal dolgozzanak, így tapasztalatot szerezzenek nagy adathalmazok feldolgozásában, MI‑modellek fejlesztésében és az eredmények gyakorlati értelmezésében.
Nemzetközi és hazai kutatási pályázatok
A három intézmény együttműködése kiegészíti egymás kompetenciáit: az ELTE IK kutatási és módszertani tudása, a Lechner Tudásközpont térinformatikai szakértelme és adatvagyona, valamint az NJSZT szakmai és vállalati kapcsolatrendszere. A partnerség célja többek között a közös hazai és nemzetközi kutatás‑fejlesztési pályázatok előkészítése, különös tekintettel az európai földmegfigyelési és űrtechnológiai programokra.
Várható hasznosulás
A kialakuló együttműködés hosszabb távon hozzájárulhat ahhoz, hogy a Magyarországon rendelkezésre álló térinformatikai adatok és a korszerű MI‑módszerek összekapcsolásából olyan megoldások jöjjenek létre, amelyek nemcsak a tudományos kutatást szolgálják, hanem a környezetvédelemben, a mezőgazdaságban és a településfejlesztésben is közvetlenül alkalmazhatók.
