A Portfolio szegedi KKV-fórumán a hazai kis- és középvállalkozások előtt álló legfontosabb kihívásokat és lehetőségeket vitatták meg: az energiaköltségek kezelését, a mesterséges intelligencia (AI) gyakorlati alkalmazását, az ügyfélszerzés átalakulását, az agrárium digitalizációját és a családi vállalkozások generációváltását. A közös megállapítás az volt, hogy a versenyképesség ma már nem egy-egy beruházáson múlik, hanem azon, mennyire képesek a cégek tudatos, rendszerszintű megoldásokat bevezetni.
Gazdasági környezet és kockázatok
A résztvevők szerint a magyar vállalatok több irányból is nyomás alatt állnak: a termelékenységi mutatók elmaradnak, a mesterséges intelligencia jelentős hatékonysági elvárásokat hoz, a munkaerő költsége emelkedik, és az energiabiztonságot érintő kockázatok — például a Hormuzi-szoros miatti feszültségek — tovább növelik az energiaárak volatilitását.
A konferenciát összekapcsolták a Back to Europe 2026 tematikával is: miután az áprilisi választások után Magyarország ismét nagyobb figyelmet kapott az európai politikai térképen, a kormány célként jelölte meg az uniós források hazai felhasználásának növelését és hosszabb távon az euró bevezetését. A fórum kitárgyalta, milyen út vezet ide, és mekkora lökést adhatnak az uniós pénzek a gazdaságnak.
Energiagazdálkodás: a számok és lehetőségek
Szalai Sándor, az E.ON Energiamegoldások KKV értékesítési vezetője rámutatott, hogy az energia ma komoly versenyképességi tényező: a magyar cégek költségeinek átlagosan 10–13 százalékát teszik ki az energiakiadások, a HoReCa-szektorban ez az arány akár 15–20 százalékra is rúghat. Emellett Magyarországon a vállalkozások Európa egyik legmagasabb energiaárát fizetik.
Ezért a panelek szerint a fixáras konstrukciók mellett egyre nagyobb szerephez juthatnak a tőzsdei, spot- és zónaidős termékek: ha a fogyasztást a napenergia-termeléshez igazítják, nappali, olcsóbb időszakokban jelentős megtakarítás érhető el. Szintén fontos elem az energiatárolás: akkumulátorokkal a nappal olcsóbban elérhető energia az esti, drágább időszakban is felhasználható.
Ügyfélszerzés és AI a marketingben
Szeder Péter, az Initiative Media digitális stratégiai igazgatója hangsúlyozta, hogy az AI-korszak új szabályokat hoz az ügyfélszerzésben. A cégeknek nem elég pusztán jelen lenniük online: strukturált, hiteles és szakértői tartalmakkal kell megjelenniük ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia alapú keresésekben és ajánlórendszerekben is jól szerepeljenek. Különösen a KKV-knál válik értékessé a vezetők személyes márkája.
Az agrárium, mint AI-tesztpálya
Dr. Mikó Edit, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának dékánja szerint az agrárium az egyik legkeményebb gyakorlati próbapad az AI számára. Valódi értéket akkor hoz a technológia, ha tangibilisan támogatja a gazdálkodói döntéseket — például a vetés ütemezésében, növényvédelemben, tápanyag-utánpótlásban vagy az állategészségügyi megfigyelésben — és nem csupán divatos címke marad.
Az AI vállalati alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai
Egy dedikált kerekasztal-beszélgetés során Bilicki Vilmos, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense moderálásával gyakorlati szempontok merültek fel. Olajos Márk, a Four Creation ügyvezetője elmondta, hogy a kreatív iparban az AI támogató eszközként működik, de nem helyettesíti az emberi gondolkodást. Fehérvári Krisztina, a Poliext cégvezetője szerint az AI-alapú értekezlet- és projektkezelés javította a vezetői kontrollt és a hatékonyságot. Csiha Márk, a Csiha Innovációs és Technológiai Zrt. alapító-vezérigazgatója kiemelte, hogy a szoftverfejlesztésben az AI bizonyos monoton feladatokat hónapokról hetekre rövidíthet, ugyanakkor a skálázás, az adatbiztonság és a felhőhasználat továbbra is komoly kérdés marad.
Családi vállalkozások: generációváltás és vagyonkezelés
A családi vállalkozások utódlásáról Virág Nikolett, a VND Research ügyvezetője moderálásával zajlott beszélgetésen több gyakorlati tanács hangzott el. Virág szerint a sikeres generációváltás nem csupán a vagyoni átadás nagyságán múlik, hanem azon is, hogy a család képes-e a vagyont a cég működésétől részben független, fenntartható gazdasági rendszerré szervezni. Koch Pálma, a Koch Borászat marketingvezetője a felelősségi körök világos tisztázását emelte ki; Dobó Gábor, a Quantrax Kft. ügyvezetője arra figyelmeztetett, hogy az utódlást nem szabad erőltetni — a következő generációnak valóban akarnia kell a szerepet. Illés István, az Apelso Trust partnere pedig a magánvagyon és a családi vagyon elkülönítésének szükségességét hangsúlyozta, mert a családi vagyonhoz tudatos jogi, pénzügyi és szervezeti tervezésre van szükség.
Záró gondolatok
A konferencia üzenete összefoglalva az volt, hogy 2026-ban azok a magyar KKV-k kerülhetnek versenyelőnybe, amelyek nem csupán reagálnak a külső sokkokra, hanem előre tervezve, rendszerekben gondolkodva alakítják energiafelhasználásukat, AI-használatukat, ügyfélszerzési stratégiáikat és az utódlási folyamataikat. A résztvevők szerint ez komplex, több területet összekapcsoló stratégiai munkát igényel, nem pedig egyetlen gyors megoldást.
