Enigma, egy kevesebb mint egy éve működő kutatólaboratórium, amely hétfőn lép ki a titkos üzemmódból, más megközelítést választ az AI és robotika összefonódó problémáinak megoldására: nem elsősorban a modellképességek maximalizálására, hanem arra kíváncsi, hogyan szeretnének az emberek valójában kommunikálni a robotokkal. A cég 70 millió dollár seed tőkét gyűjtött, a kör vezetői az Index Ventures és a Ribbit Capital voltak, Sarah Guo pedig Conviction Partners részéről vett részt a befektetésben.
Kísérleti terep: több mint 100 robot online elérhető
Az Enigma nagyszabású, nyilvános kísérletet indít: bárki a világon online beléphet és interakcióba léphet a vállalat több mint 100 saját fejlesztésű robotjával. A robotok hangárokban találhatók Izraelben és Kaliforniában, és egyszerű, emberközeli feladatokat végeznek, például ecsettel rajzolnak, kardpárbajokat vívnak, illetve egyszerű kémiai kísérleteket hajtanak végre folyadékokat tartalmazó lombikok megfogásával és összekeverésével. A társaság azt állítja, hogy mind a robotikus karokat, mind azok alatti modelleket a nulláról fejlesztették.
Alapítók és csapat
A vállalatot Jonathan Jacobi és Gal Niv alapította. Jonathan Jacobi volt a Microsoft valaha volt legfiatalabb alkalmazottja, akit korábban Asaf Rappaport, a Wiz alapítója toborzott, és Jacobi valamint Niv fiatalkori kapcsolatát hackerversenyeken való részvétel és később közös szolgálat az izraeli elit Unit 8200 titkosította, ahol kibertámadások elleni kutatással foglalkoztak.
Amikor tavaly elhatározták, hogy közös startupot indítanak, a robotika és az ahhoz kapcsolódó AI felé fordultak — egy olyan területre, amelyen nem számítanak magukat szakértőknek, de amelyet ígéretesen nehéz és izgalmas problémáknak tartottak. A csapatot a hazai tech ökoszisztéma egyes „legokosabb barátai” alkotják Jacobi szavaival élve: többek között vezető AI laborok korábbi munkatársai, matematikai olimpiák győztesei, és néhányan, akik PhD-programjaikat elhagyták, hogy csatlakozzanak.
Shardul Shah, az Index Ventures partnere szerint: „Rengeteg iparági bennfentes dolgozik a testet öltött intelligencia következő hullámán, de Jonathan és Gal kívülállók — nem robotikai szakemberek. Ez nagyobb szabadságot ad az eredetiségre. Míg egy bennfentes a teleoperáció vagy a fogékonyság képességét tekintheti kiindulópontnak, az Enigma egy nagyon más helyről indul: 'Mi a végső élmény?'”
Mit szeretnének megtanulni?
Jacobi szerint a cél az, hogy az ember–robot interakciók teljesen erőfeszítésmentesek legyenek. Egy példával érzékeltette: ha a mosogatáshoz egy robotnak 15 percet kell elmagyarázni, hogy mit hova tegyen, az emberek inkább elvégzik maguk a feladatot. „Jelenleg mindenki ott tart — még a legképzesebb modelleknél is” — mondta.
Jacobi azt vizionálja, hogy a robotok kezelése olyan intuitív legyen, mint egy autó hangerőszabályzója: felhasználóként frusztráló lenne, ha egy gomb helyett százalékos beállításokat kellene alkalmazni bizonytalan eredménnyel. Enigma reménye szerint az online kísérlet által gyűjtött adatok megmutatják, mely felületek és kommunikációs módok működnek a legjobban — szöveg, hang, videópélda, vagy érintéses, húzós műveletek.
Jacobi elismeri, hogy a kísérlet nagyon nyitott jellegű, de a valós ember–robot interakciókból származó adatok révén nemcsak jobb interfészekre, hanem a cég alapmodelljének képzéséhez is hasznos megközelítésekre számítanak.
Üzleti kilátások
Bár Enigma várakozásai között szerepelhet az, hogy megtalálják, hogyan szeretnek az emberek robotokkal kommunikálni, a cég konkrét üzleti céljai jelenleg kevésbé részletezettek. Jacobi nem részletezte a pontos felhasználási eseteket, de elmondása szerint a startup már együttműködik vállalatokkal az egészségügy, logisztika és szórakoztatás területén.
Az Enigma megközelítése — a modellképességek helyett a használati élmény és a kommunikációs preferenciák elsődlegessé tétele — eltér a legtöbb robotikai és alapmodelleket fejlesztő cég stratégiájától. A következő hónapokban a nyilvános kísérlet eredményei döntőek lehetnek abban, hogy ebből a módszerből gyakorlatias, széles körben használható interfészek és háttérmodellek születnek-e.
