Strasbourgban, az Európai Parlament mesterséges intelligenciáról tartott plenáris vitáján Jozef Síkela, az Európai Bizottság nemzetközi partnerségekért felelős biztosa hangsúlyozta: a közelmúltbeli incidensek rávilágítottak arra, hogy a mesterséges intelligencia (MI) széleskörű és biztonságos alkalmazásához megfelelő védelemre van szükség. Síkela szerint az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó jogszabálya, az AI Act készen áll a kihívások kezelésére, és az uniós testület aktívan együttműködik partnerországokkal a biztonság és védelem erősítése érdekében.
A biztos kifejtette, hogy az MI jelentős lehetőségeket rejt—például az időjárási szélsőségek előrejelzésében, élelmiszer-termelési figyelmeztetésekben, onkológiai kutatásokban vagy az energiahálózatok irányításában—éppen ezért nemzetközi együttműködésre van szükség a kockázatok kezelése és a hasznos alkalmazások előmozdítása érdekében. Síkela hangsúlyozta: a megfelelő biztosítékok nem feltétlenül gátolják az innovációt, sokkal inkább elősegítik, hogy vállalatok és felhasználók megbízhatóan alkalmazzák az MI-t.
Kockázatok az európai startupok számára: tőkehiány és szabályozási teher
A vita során László András, a Fidesz európai parlamenti képviselője azt vetette fel, hogy a szabályozás és a finanszírozási hiány egyszerre nehezíti az európai MI-startupok helyzetét. Bemutatott adatokra hivatkozva megjegyezte: tízből négy cég fontolgatja, hogy elhagyja az EU-t, mert nem jutnak hozzá a tevékenységük bővítéséhez szükséges forrásokhoz. Rámutatott továbbá, hogy az Egyesült Államokban az MI-startupok hatszor–nyolcszor több kockázati tőkét tudnak bevonni, mint Európában.
László András azt is hangsúlyozta, hogy minden elköltött euróból körülbelül 40 centet a szabályozási megfelelésre fordítanak, ahelyett, hogy technológiai fejlesztésekre költenék. Ennek tükrében az AI Actet egyértelműen nem tartotta eléggé jónak, és különleges mentességeket, valamint adókedvezményeket javasolt az európai MI-startupok és az őket finanszírozó befektetők számára. Úgy érvelt: ilyen lépések csökkentenék a költségeket, mérsékelnénk a befektetők kockázatát, és gyorsítanák az innovációt. Emellett „olcsó energia” biztosítását is sürgette, ami szerinte az egész európai ipar és a háztartások számára előnyös lenne. Beszédében kritizálta azt is, amit „európai digitális szocializmusnak” nevezett.
Nem gátolni, hanem ösztönözni kell az innovációt
Schaller-Baross Ernő, a Fidesz EP-képviselője hasonló aggályokat fogalmazott meg: szerinte Európának nem további korlátozásokra van szüksége, hanem versenyképes vállalkozásokra, sikeres startupokra és technológiai áttörésekre. Az Európai Bizottság feladata szerinte az innováció támogatása, nem az akadályozása. Figyelmeztetett arra, hogy a túlzott szabályozás ugyanazokat a hibákat ismételheti meg, amelyek a hagyományos európai ipart gyengítették.
Schaller-Baross felidézte, hogy Magyarország 2020-ban elfogadta saját mesterséges intelligencia stratégiáját, amelyet a kormány 2025-ben megújított, és 2030-ig meghatározott új célokat. A stratégia célja többek között a stratégiai gazdasági alkalmazások ösztönzése, az infrastruktúra fejlesztése, a kutatás-fejlesztés támogatása és az MI-kompetenciák erősítése. A képviselő ezt jó példának nevezte, és közös európai fellépésre buzdított, hogy a startupok ne menjenek külföldre.
Nemzetközi együttműködés és független értékelés szükséges
Dávid Dóra, a Tisza Párt EP-képviselője hangsúlyozta: az MI kulcsfontosságú a termelékenység növelésében és a betegségek gyógyításában, ezért Európának alkalmaznia kell az új technológiákat. Ugyanakkor felhívta a figyelmet az MI-vel járó kockázatokra, és azt mondta, hogy a nemzetközi együttműködés elengedhetetlen ahhoz, hogy a legfejlettebb MI-modelleket ellenőrzés alatt tartsák. Emellett független értékelőkre van szükség, akik a modelleket tesztelik még a piacra kerülés előtt, vagy mielőtt a rendszerek „kiszabadulnának”.
Dávid Dóra szerint Magyarország olyan koncepciót kínál, amely alapján az Európai Unió Tanácsa cselekedhet, hogy az MI a köz javát szolgálja, és ne jelentsen veszélyt.
Következtetések
A plenáris vita során felmerült fő aggályok kettős természetűek: egyrészt jogi és biztonsági szabályozásra van szükség az MI-kockázatok kezelése érdekében, másrészt a túlzott szabályozási teher és a tőkeforrások hiánya veszélyezteti, hogy európai startupok külföldre költözzenek. A felszólalók nem zárták ki az AI Act szükségességét, de szeretnék azt úgy alakítani, hogy egyszerre biztosítsa a biztonságot és fenntartsa az innovációt, valamint vonzó környezetet teremtsen a befektetések számára.
(MTI)
