Az Európai Unió Bírósága elé került egy magyar ügy, amelyben a generatív mesterséges intelligencia és a sajtókiadók jogainak viszonyát kell tisztázni. Maciej Szpunar főtanácsnok indítványában azt javasolja, hogy a Bíróság tegye világossá: bizonyos körülmények között sértheti a sajtókiadók jogait, ha AI-chatbotok online újságcikkeket kérnek le, és azok tartalmát a felhasználóknak adott válaszokban újra felhasználják. A per központjában a Like Company mint felperes és a Google Ireland mint alperes állnak; az ügy apropóját egy, a Balatonra tervezett delfinbetelepítéssel és a Kozsóhoz kapcsolódó cikkel összefüggő vita adta.
Mit állít a főtanácsnok?
Szpunar főtanácsnok több fontos megkülönböztetést és vizsgálati szempontot fogalmaz meg:
- Különbség a tények és a megfogalmazás között: a szerzői jogi védelem nem terjed ki a hírekben közölt tények monopóliumszerű birtoklására, ugyanakkor védi a kiadók által létrehozott tartalom kifejezési sajátosságait és a tartalom-előállításhoz szükséges beruházásokat.
- Két feltétel vizsgálata szükséges ahhoz, hogy megállapítható legyen: a chatbot válasza megsérti-e a kiadó többszörözési jogát. Az első, hogy a rendszer jogszerűen jutott-e hozzá az eredeti cikkhez — különös tekintettel arra, hogy megkerülte-e a hozzáférést korlátozó műszaki intézkedéseket (például fizetőfalat). A második, hogy a chatbot által adott válasz milyen mértékben használja fel az eredeti publikáció egyedi megfogalmazását: ha csak a tényeket foglalja össze, az önmagában nem feltétlenül jogsértő; ha viszont felismerhetően és olyan mértékben veszi át az eredeti szöveg sajátosságait, hogy a felhasználónak nincs szüksége az eredeti cikk elolvasására, az sértheti a kiadó jogait.
- A nyilvánosság számára történő hozzáférés joga is sérelmet szenvedhet, ha a chatbot rendszeresen és felismerhető módon reprodukálja a sajtókiadványok sajátos kifejezési módját a válaszaiban.
Betanítási kérdések és azok jogi megítélése
A magyar bíróság nemcsak a chatbotok által adott válaszok, hanem az AI-modellek betanításához felhasznált tartalmak jogi megítélésére is rákérdezett az uniós bíróságnál. Szpunar e tekintetben azt javasolja, hogy a Bíróság nyilvánítsa elfogadhatatlannak ezeket a kérdéseket. Indoklása szerint nincs bizonyíték arra, hogy a Like Company cikkeit ténylegesen felhasználták volna a Google Gemini nyelvi modelljeinek betanításához, és önmagában a nyelvi modellek betanítása nem minősül az online sajtótermékek felhasználásának.
Ugyanakkor a főtanácsnok megjegyzi, hogy a szerzői és szomszédos jogi védelem alatt álló tartalmak nyelvi modellek betanítására történő felhasználása alapvetően a szöveg- és adatbányászatra vonatkozó uniós kivétel alapján engedélyezett lehet.
A szolgáltató felelőssége
Szpunar kiemeli továbbá, hogy a chatbot szolgáltatója felelősséggel tartozhat, ha az ilyen felhasználások az üzleti modelljének szerves részét képezik, vagy ha nem alkalmaz megfelelő, hiteles és hatékony intézkedéseket a jogsértő tartalomfelhasználás megakadályozására.
Miért fontos ez a per?
A tét messze túlmutat egyetlen magyar cikk sorsán. A döntés szabályozási keretet teremthet arra vonatkozóan, hogy a generatív AI-szolgáltatások milyen feltételek mellett és milyen korlátozásokkal használhatják fel az online sajtótermékeket. Ha a chatbotok olyan válaszokat adnak, amelyek rendszeresen helyettesítik az eredeti cikkek elolvasását, a kiadók látogatottságot és üzleti bevételt veszíthetnek. Mivel az ügy előzetes döntéshozatali eljárásban folyik, az Európai Unió Bíróságának értelmezése nemcsak a magyar perre lesz hatással, hanem más tagállami bíróságokra és hasonló ügyekre is.
Jogi folyamat és további lépések
A főtanácsnoki indítvány nem köti a Bíróság bíráit; a bírák jelenleg tanácskoznak és majd ítéletet hoznak. Gyakorlatilag az indítványok rendszerint jelentős súllyal esnek latba a végső döntésben, de nem automatikusan egyeznek meg vele. Az ügy továbbra is a szerzői jog, a digitális piac és a mesterséges intelligencia szabályozásának metszéspontjában zajló fontos jogi vita részét képezi.
