A hétvégi utcai megmozdulásokon ezrek követelték az adatközpont-építkezések leállítását Európa több országában. A Bloomberg szerint a tiltakozók — köztük helyi civil és klímavédelmi csoportok — főként az olyan, mesterséges intelligencia kiszolgálására épülő létesítmények hatalmas energiaigényére, környezeti terhelésére és a társadalmi egyeztetés hiányára hívták fel a figyelmet, és azonnali építési moratóriumot követelnek.
Hol tüntettek és hányan?
Szombaton több nagyvárosban is demonstráltak: az ír közszolgálati média beszámolója szerint Dublinban mintegy kétezren vonultak utcára, míg a finn YLE szerint Helsinkiben körülbelül 1300 fő vett részt a megmozduláson. Több kisebb finn településen is voltak tiltakozások. A szombati eseményeket megelőzte egy pénteki amszterdami tüntetés, ahol több százan gyűltek össze a Microsoft egyik adatközpontjánál; ott rendőrségi összecsapások is voltak, és egy embert előállítottak.
A szervezők és követeléseik
A megmozdulásokat szervező Stop Dirty Data Centres nevű koalíció helyi civil és klímavédelmi csoportokat tömörít. A kezdeményezés, amely Skóciától Spanyolországig, valamint Franciaországtól Dániáig több szervezetet egyesít, építési moratóriumot követel: szerintük a beruházásokat fel kell függeszteni mindaddig, amíg demokratikus úton nem dől el, hogyan szolgálhatja a mesterséges intelligencia és a kapcsolódó infrastruktúra a közjót és a bolygó védelmét a technológiai óriáscégek profitérdekei helyett.
Gazdasági és környezeti háttér
A cikk emlékeztet: a nagyvállalatok dollárszázmilliárdokat fektetnek a mesterséges intelligencia betanításához és működtetéséhez szükséges szerverparkokba. A gyors terjeszkedés helyi szinten növekvő aggodalmat kelt a nagy terület- és áramigény, valamint az emelkedő energiaköltségek miatt, miközben a lakosság gyakran kevéssé látja meg a beruházások előnyeit.
Konkrét példák is szerepelnek: Írország a Microsoft, az Amazon és a Google beruházásai miatt Európa egyik legnagyobb adatközpont-csomópontjává vált; a hivatalos statisztikák szerint 2025-ben ezek a létesítmények az ország teljes áramfogyasztásának 23 százalékáért feleltek. Finnországban a helyi ipari szövetség adatai szerint jelenleg mintegy 80 milliárd eurónyi adatközpont-beruházás áll tervezési vagy kivitelezési fázisban. A Google egy szeptemberi bejelentés szerint 13 milliárd eurót fordít egy meglévő központ bővítésére és két új építésére — ez a vállalat eddigi legnagyobb európai beruházása.
Konfliktusok, jogi és politikai lépések
A helsinki tiltakozók egy része a parlament és a Google irodáihoz vonult, miután nyilvánosságra került, hogy a cég egyik építési területén a környezeti hatásvizsgálat lezárása előtt kiirtották az erdőt, lehordták a termőföldet és utakat építettek. A kivitelező vállalat ellen büntetőeljárás indult, és a finn kormány új törvényjavaslattal igyekszik kordában tartani a szektor terjeszkedését.
Európa tiltakozó hulláma párhuzamba állítható az Egyesült Államokban tapasztalható elégedetlenséggel: a tengerentúlon az adatközpontok gyors terjedése a közéleti viták része lett, és a közelmúltbeli választásokon több olyan helyi tisztségviselőt is választottak, akik kampányukban az építkezések leállítását vagy felfüggesztését ígérték.
Miért fontos?
A vita összekapcsolja a technológiai beruházások globális pénzügyi volumenét és az azokkal járó lokális ökológiai és társadalmi hatásokat: a demonstrálók a nagyvállalatok gyors beruházásai és a helyi közösségek között tapasztalható feszült viszonyt, valamint a demokratikus részvétel hiányát emelik be a közéletbe. A törvényi szabályozás, a helyi ellenállás és a politikai döntések párhuzamosan formálják majd, hogy a jövőben milyen feltételek mellett épülhetnek új adatközpontok.
Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre; a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.
