Az elmúlt években egyre több európai településen és civil csoportban emelkedett fel a hang az új adatközpontok ellen: a beruházások gyors növekedése miatt növekvő aggályok merülnek fel az energia-, víz- és területhasználat, valamint a helyi környezet és infrastruktúra terhelése miatt.
Az EU célkitűzései szerint a tagállamok kapacitásait a mesterséges intelligencia és digitális szolgáltatások iránti növekvő kereslet miatt a 2030-as évek végéig meg kell háromszorozni; ezt a törekvést az ipar és több szakértő az európai digitális szuverenitás és a globális verseny szükségszerű követelményeként értelmezi. Ugyanakkor a gyors bővülés vitát váltott ki arról, nem volna-e érdemes szigorúbb fékezést alkalmazni a környezeti költségek csökkentése érdekében.
A tiltakozások jellemző indokai:
- Az adatközpontok jelentős mennyiségű elektromos áramot fogyasztanak, ami lokálisan növelheti a hálózati terhelést és a fosszilis energiahordozók iránti igényt.
- Hűtéshez nagy mennyiségű vizet használnak, ami helyi vízkészletekre gyakorolt nyomást eredményezhet.
- Nagy területeket kötnek le, ami mezőgazdasági vagy természeti területek elvesztéséhez és helyi tájváltozásokhoz vezethet.
A történetet az Arte európai médiaplatform dolgozta fel, és az anyagot a BEAM Hálózat nevű európai médiaszövetségen keresztül kilenc nyelven teszik közzé. A BEAM Hálózat működtetését az Arte koordinálja; a szövetség tagjai között szerepel a spanyol El País, a lengyel Gazeta Wyborcza, az olasz Internazionale, a litván Ir, a görög Kathimerini, a belga Le Soir és a magyar Telex.
A hálózat uniós támogatásban részesül: a Bizottság DG CNECT elnevezésű egysége felhívást tett közzé „európai médiaközpontok” létrehozására az EU-s multimédia-cselekvések keretében, amelynek részeként a BEAM finanszírozáshoz jutott.
A vita középpontjában az áll, hogyan lehet egyszerre biztosítani a digitális kapacitások bővítését — amelyet a kormányok és iparági szereplők a stratégiai versenyképesség feltételének tekintenek — és mérsékelni az adatközpontok környezeti és helyi közösségekre gyakorolt hatásait. A kérdés továbbra is nyitott: a bővítés mielőbbi végrehajtása vagy a beruházások korlátozása jelent-e fenntarthatóbb utat az európai digitális jövő számára.
