A szeptember 11-i, 2001-es merényletek óta eltelt 25 évben a globális dzsihádmozgalom megosztottabbá vált, és az elemzők szerint már nem rendelkezik a 2001-eshez hasonlóan kifinomult műveletek végrehajtására alkalmas kapacitással. Ugyanakkor a társadalmakat ma más, éppoly veszélyes kihívások érik: a modern technológiák új formái jelenthetnek komoly fenyegetést a terrorizmus oldaláról.
A Foreign Policy magazinban megjelent elemzésre hivatkozva szakértők azt hangsúlyozták, hogy a nyugati országoknak — akárcsak a 9/11 Bizottság jelentése által kritizált „képzelőerő-hiány” esetén — ma is számba kell venniük, hogyan használhatják vissza ellenük folyamatosan a technológiai újításokat.
Mely technológiák a legfenyegetőbbek?
-
Mesterséges intelligencia (MI): a cikk szerint az MI már szerepet játszott halálos támadások megtervezésében az Egyesült Államok területén. A fejlett algoritmusok automatizálhatják az információgyűjtést, célpontkiválasztást és logisztikai tervezést.
-
Titkosított üzenetküldő platformok: a zárt, végponttól végpontig titkosított rendszerek megnehezítik az ellenőrzést és a megelőzést, mert a hatóságok számára korlátozottabb elérést hagynak a kommunikációs láncokhoz.
-
Drónok: a drónok tömeges elterjedése és fejlődése lehetőséget ad egyszerűbb és olcsóbb módszerekre a támadások végrehajtásához. A Council on Foreign Relations szakértői szerint „a drónfenyegetés és a válasz közötti rés jelentős, és továbbra is megoldatlan”.
Miért számít ez?
A szakértők figyelmeztetnek, hogy ezek a technológiák „erőszorzóként” működhetnek rosszindulatú szereplők kezében: önmagukban talán nem váltanak ki 2001-hez hasonló kiterjedt incidenseket, de kombinációjukkal rövidebb idő alatt nagyobb hatékonyság érhető el. A figyelmeztetés célja nem a pánikkeltés, hanem annak hangsúlyozása, hogy a megelőzéshez és a védekezéshez korszerű stratégiákra és szabályozásra van szükség.
Következtetés
Bár a globális dzsihádmozgalom veszélyessége és kapacitása megváltozott az elmúlt negyedévszázadban, a terrorfenyegetés természete átalakult: a technológiai újítások — köztük a mesterséges intelligencia, a titkosított kommunikáció és a drónok — új kihívásokat állítanak a nemzetbiztonsági szervek és a társadalmak elé. Az elemzők szerint a válasznak alkalmazkodnia kell ezekhez az eszközökhöz, különben a potenciális kockázatok nőni fognak.
Brendan Ruberry



