Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének strasbourgi, a politikai évadot megnyitó szerdai beszédét elemezték Budapesten az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és az Európai Parlament közös rendezvényén. A beszélgetést Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője vezette, a résztvevők Andor László és Navracsics Tibor voltak, mindketten korábbi uniós biztosok.
Mi fogott meg és mi maradt ki a beszédből
Navracsics Tibor (2014–2019 között kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos) meglepőnek nevezte a Kanada számára felkínált — még nem létező — társult tagság ötletét, ugyanakkor üdvözölte a kiskorúak közösségi média-használatának szabályozására tett javaslatot. Hiányolta viszont a kohézióról és a belső piacról szóló hangsúlyosabb megszólalást, valamint a versenyképesség mélyebb kezelést.
Andor László (2010–2014 között a foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztos) szintén említette a Kanada-kezdeményezés meglepőségét, és fontosnak tartotta, hogy von der Leyen hangsúlyozta a vezetés nehézségeit. Andor hiányolta azt, hogy az Egyesült Államok egyszer sem került szóba a beszédben, továbbá azt is, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak a megélhetési problémák, mert szerinte ha az Unió nem mutat rá, hogy része a megoldásnak, a polgárok úgy érzik majd, az Unió maga a probléma.
Védelmi kérdések: NATO vagy európai kezdeményezés?
Navracsics élesen bírálta azt az ötletet, amely egy, a NATO-val párhuzamos vagy azt részben kiváltó európai „biztonsági tanácsot” vázolt fel. Szerinte az ilyen „NATO-konkurencia” ingoványos talajra lépne: a védelmi kérdések ma elsősorban katonai támogatást és más logikát igényelnek, és a NATO megkerülése vagy háttérbe szorítása veszélyes lehet. „A NATO a mai napig az 1945 utáni világrend egyik oszlopa” – hangsúlyozta.
Andor arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok elkötelezettségének megkérdőjeleződése miatt az uniós vezetés kognitív disszonanciával küzd: nem mindig érti, mi zajlik a világban és miért vannak kiszolgáltatott helyzetek (például chiphiány, Ukrajna támogatása, energiakérdések). Szerinte az EU-nak csökkentenie kell ezt a kiszolgáltatottságot, és felkészülni a „gazdasági hadviselés” korszakának kihívásaira.
Navracsics világossá tette: szerinte a biztonságpolitika „a NATO dolga”, az EU alapvetően gazdasági integrációs szervezet, bár tematikája bővült.
Versenyképesség és innovációs finanszírozás
Andor rámutatott, hogy az elmúlt két évben — a Draghi-jelentés bemutatása óta — az Európai Bizottság és a tagállamok a versenyképesség javításával küzdenek. Különösen a beruházási szakadékot emelte ki: szerinte az uniónak nagyobb finanszírozási kapacitást kellene kiépítenie az innováció és vállalkozásfejlesztés támogatására. Andor azt is jelezte, hogy a hangsúlyok eltolódni látszanak a gazdasági biztonság irányába, például a Kínától való függés csökkentésének kérdésében.
Navracsics szerint a versenyképesség megjelenése a beszédben részben kényszer volt — ha nem került volna elő, sokan kérdezték volna, miért maradt ki — de szerinte elsősorban geopolitikai és biztonságpolitikai aspektusok domináltak, míg a legfontosabb belső kérdések, mint a belső piac és a kohézió, kevésbé kaptak teret.
Mesterséges intelligencia és európai innovációs kihívások
A mesterséges intelligencia felelős fejlesztéséről szóló részt mindketten fontosnak tartották. Andor azt jelezte, hogy az európai szereplők sokszor az amerikai modell másolására törekednek, holott korábban voltak európai kezdeményezések (például Juncker-elképzelések az európai beruházási bankok és a privát szektor összekapcsolására), amelyek forrást teremthettek volna technológiai előrelépésre. Kiemelte továbbá, hogy von der Leyen hangsúlyozta: a döntés az ember kezében marad, és a mesterséges intelligencia csak segédeszköz legyen.
Navracsics ironikusan megjegyezte: „Nem tartom kizártnak, hogy pár hónap múlva a mesterséges intelligencia fog konferenciát rendezni a mesterséges intelligencia felelősségteljes fejlesztéséről.” Ugyanakkor hangsúlyozta az innováció üzleti hasznosításában meglévő európai hátrányt: gyakran európai találmányok — például a Viber vagy a Spotify — juttak tovább és teljesedtek ki az Egyesült Államokban.
A gyerekek közösségi média-használatának korlátozásáról Navracsics azt mondta, hogy az alapelvet a többség támogatja, a vita azonban az uniós vagy tagállami szintű megoldás körül fog kialakulni.
A migráció, mint állandó feszültségtér
A migrációs kérdés ismét központi témává vált a beszélgetésen. Andor szerint az EU számára sokéves vita után létrejött egy migrációs paktum, és nem biztos, hogy a Bizottságnak új kezdeményezéssel kell előállnia egy adott határincidens után. Kritikusan fogalmazott azzal kapcsolatban is, hogy a migrációról folytatott diskurzus gyakran leegyszerűsít: „gonosz embercsempészek” vannak, és kész — miközben nem vizsgálják részletesen az okokat, a migrációnak létező más formáit és lehetséges előnyeit.
Navracsics kiemelte, hogy a migráció több mint tíz éve húzódó probléma, amelyben az Európai Bizottság még nem talált megnyugtató, minden tagállam által elfogadott megoldást. Szerinte a politikai viselkedés gyakran a humanista arculat mutatására korlátozódik, de a döntések végrehajtása elmarad, ezért a kérdés tartós feszültségforrás marad.
Mit mondott von der Leyen?
Ursula von der Leyen beszédében azt mondta, hogy az EU állapota egyszerre erős és törékeny. Kiemelte, hogy erősödnek az EU-ellenes erők, ugyanakkor Magyarország példáját említette pozitív fordulatként: „Április 12-én a magyarok a kezükbe vették a jövőjüket. Európát és a demokráciát választották, visszahozták Magyarországot az EU szívébe.”
A beszédben szóba került továbbá többek között:
- bankszabályozási csomag bemutatása az egyszerűsítés és a széttagoltság ellen;
- a minőségi munkahelyek előmozdítása rendeleti eszközökkel;
- klímaváltozással kapcsolatban a száz legsebezhetőbb európai terület azonosítása és a kockázatok kezelése;
- 13 éves kötelező korhatár és 13–15 éves kor között „miniprofilt” javaslat a közösségi médiára;
- figyelmeztetés Kínának és Szerbiának; valamint a Kanadának felkínált, még nem definiált társult tagság lehetősége;
- a hangsúly, hogy „mi, európaiak döntjük el, hogy ki jöhet be az EU területére”.
Összegzés
A budapesti beszélgetésen kiderült, hogy a volt biztosok értékelték von der Leyen néhány kezdeményezését, de több fontos belső és külső kérdésben — különösen a védelmi együttműködés jövője, a versenyképesség finanszírozása, valamint a migráció átfogó kezelése — hiányérzetük maradt. A vita rávilágított arra is, hogy a biztonságpolitika, a technológiai verseny és a társadalmi kérdések (például a gyermekek online védelme) összekapcsolódnak, és az EU vezetésének ezekre a komplex kihívásokra kell választ adnia.
