Májusban csődbe ment az amerikai fapados légitársaság, a Spirit Airlines, és a cég jellegzetes citromsárga gépei eltűntek a menetrendről. A társaság működésére vonatkozó adatok ugyanakkor a felhőben maradtak, és ezek megvásárlására pályázat érkezett.
A Google 10 millió dollárt, azaz nagyjából 3,1 milliárd forintot ajánlott az adatbázisért. A vételi csomag állítólag a volt alkalmazottak e-mailjeit, Microsoft Teams-üzeneteit, táblázatait, naptárait, valamint a marketingre és üzemeltetésre vonatkozó információkat foglalja magában.
A megvásárolni kívánt anyagokról az értesülések szerint nem a légifuvarozás folytatására vagy új légitársaság indítására lenne szó, hanem a Google célja az adathalmaz felhasználása lenne a mesterséges intelligencia (AI) rendszereinek betanításához.
Hozzáférési jogok és jogi vita
Nem minden érintett fogadja el az ügyletet: a Spirit légiutas‑kísérőit képviselő szervezet, az Association of Flight Attendants‑CWA (AFA) tiltakozott az adásvétel ellen. Az AFA kifogásai miatt az amerikai csődbíróság elhalasztotta az ügyben eredetileg augusztus 19-re kitűzött tárgyalást; az új időpont szeptember 9.
A bíróság legkorábban ezen a szeptemberi napon dönthet arról, hogy engedélyezi‑e a Spirit belső üzleti adatait tartalmazó csomag eladását.
Szélesebb tendencia: AI-képezéshez szokatlan források
A Spirit‑ügy illeszkedik abba a trendbe, amelyben AI‑cégek és nagy technológiai szereplők nem szokványos forrásokból szerzik be a betanításhoz használt adatokat. Példaként nemrég napvilágot látott, hogy egyesek antik könyvek felvásárlásával, szétszedésével is igyekeznek kielégíteni a mesterséges intelligencia adatigényét.
A kérdés mind technológiai, mind adatvédelmi és munkajogi szempontból fontos: a döntés kihatással lehet arra, hogy milyen belső vállalati információk válnak hozzáférhetővé AI‑fejlesztésekhez, és milyen jogi precedensek alakulnak a csődbe ment cégek adatainak eladása körül.
