A Hold Alapkezelő portfóliókezelői, Ifkovics Ábrahám és Hadnagy Milán a lapunknak adott interjúban azt mondták: ma már látszik, hogy a memóriachipek iránti kereslet és az óriási, mesterséges intelligencia (AI) fejlesztésekbe áramló befektetések elkezdik elvonni a tőkét az amerikai állampapírpiactól. Ennek a tőkekoncentrációnak egyik hatása, hogy hozzájárul a globális hozamok emelkedéséhez.
A szakemberek kiemelték, hogy az S&P 500 cégeknél az idei második negyedéves gyorsjelentési szezonban kiugró profitnövekedést láttunk — Ifkovics szerint nagyjából öt éve nem látott mértékű javulást —, míg az Euro Stoxx 600 vállalatai negyedével növelték eredményüket. Ugyanakkor a portfóliókezelők szerint a részvényárfolyamokat elsősorban az befolyásolja, hogy a vállalatok hogyan teljesítenek a piac várakozásaihoz képest.
Hol koncentrálódik a befektetői figyelem?
Ifkovics rámutatott: az Egyesült Államokban különösen erős az AI‑hajtású iparágak és az úgynevezett megatech cégek (a Magnificent Seven tagjai között például a Microsoft, a Google és a Meta, illetve az Oracle) agresszíven fektetnek az AI‑ba. Ezeknél a társaságoknál a beruházások gyakran CAPEX formájában jelennek meg, így rövid távon nem feltétlenül csökkentik az eredményt.
Ezzel párhuzamosan az AI‑ellátási lánc szereplőinél — például neocloud cégeknél, új adatközpont‑üzemeltetőknél és a félvezetőgyártóknál — rendkívül magas profitok jelennek meg. Külön említést kapott a Micron, a Samsung és az SK Hynix, amelyek a memóriapiac élén profitálnak az árak emelkedéséből.
Hadnagy óvatosságra intett: a hatalmas beruházások később értékcsökkenési költségek formájában rontják a profitmarzsokat, és a vállalatoknak gyakran adósságot is be kell vonniuk a finanszírozáshoz. Ifkovics ezt túlkapásként jellemezte: szerinte a megatech cégek többet fektetnek be, mint amennyi likvid tőkét operációik jelenleg termelnek.
Miért nehezebb egyedi sikersztorikat találni az USA‑ban?
A menedzserek szerint az Egyesült Államok viszi el a legtöbb befektetői figyelmet, ezért ott nehezebb egyedi, alulértékelt lehetőségeket találni. Éppen ezért a Hold Alapkezelő inkább a kevésbé reflektorfényben álló piacokra és rosszabbul teljesítő szektorokra fókuszál: ott nagyobb az esély megtalálni a pánikból vagy rövid távú faktorokból eredő túlzott leértékelődéseket.
Ifkovics és Hadnagy ennek kapcsán példákat is említettek: a fogyasztói szektorban — különösen a luxusiparban — Kínában és a nyugati piacokon tapasztalt visszaesés után már lehetnek vételi lehetőségek, ahogy a biotech és az európai ipari szektor is korábbi ralin esett át, de most kedvezőbb feltételeket kínálhat.
Regionális fókusz: Európa és Közép‑Kelet‑Európa
A Hold Alapkezelőnél fontosnak tartják a közép‑ és kelet‑európai (KKE) térséget: a menedzserek szerint itt jó információs előnyük van, és az elmúlt három évben a régió kiemelkedően teljesített. Kiemelt példaként szerepelt Lengyelország és Görögország, továbbá bizonyos szempontból Magyarország is.
A régióban említett konkrét befektetési siker a német acélipari vállalatok — Thyssenkrupp és Salzgitter — részvényeibe való idén történt korai belépés volt: február végi árfolyamzuhanás lehetőséget adott olcsó beszerzésre. Ifkovics elmagyarázta, hogy az európai acéliparban egy új EU‑szabályozás (csökkentett importkvóta és megemelt vámok) javította a helyi vállalatok profitkilátásait.
Passzív eszközök és piaci koncentráció
A szakemberek szerint a passzív befektetések terjedése (ETF‑ek) az Egyesült Államokban a forgó vagyon több mint 50 százalékára rúg — ennek hatására a piaci kapitalizációval súlyozott indexekben a legnagyobb vállalatok súlya tovább nő. Ifkovics rámutatott: az S&P 500 legnagyobb hét cége (a Magnificent Seven) részesedése történelmi összevetésben is magas, nagyjából 30 százalék körül.
A passzív eszközök hasznosak és költséghatékonyak, de a Hold Alapkezelő úgy látja, hogy ha a befektetés „csukott szemmel” történik — vagyis a befektető csak megveszi az indexet anélkül, hogy a cégek fundamentumait vizsgálná —, az hosszabb távon nem mindig sül el jól. Ifkovics szerint ebből adódhat, hogy ismét nagyobb szerepet kapnak az aktív befektetések, ha a befektetők elkezdik felismerni a koncentráció és a túlzott beruházások kockázatait.
Időtávok és befektetési javaslatok
A portfóliókezelők azért hangsúlyozták a befektetési horizont fontosságát: rövid kötvény- vagy pénzpiaci alapoknál néhány hónap is elegendő lehet a kilépésre, de részvény‑, vegyes vagy abszolút hozamú alapoknál a javasolt minimum időtáv általában három‑öt év. Ifkovics hozzátette, hogy egyes stratégiáknál (például HOLD Részvényalap, HOLD 2029 Deep Value Alap) a referenciabenchmark és a célkitűzés is eltérő lehet, így az elvárt tartási idő is változik.
Kulturális különbségek és a befektetői bázis
Ifkovics felhívta a figyelmet arra is, hogy kulturális okokból Európában kevesebben foglalkoznak aktívan befektetéseikkel, és Magyarországon — a piaci méret és a lakossági megtakarítások szerkezete miatt — a részvénypiacok fejlettsége elmarad az Egyesült Államokétól. Az amerikai lakosság körében viszont több mint 50 százaléknak van valamilyen részvénykitettsége, ami hozzájárult a helyi részvénypiac felülteljesítéséhez az elmúlt másfél‑két évtizedben.
Összegzés
Ifkovics Ábrahám és Hadnagy Milán értékelése szerint az AI‑beruházások és a memóriapiac felfutása fontos átstrukturáló erő: rövid távon áttereli a tőkét, hozzájárulhat a hozamok emelkedéséhez, és növeli a piacokon belüli koncentrációt. A Hold Alapkezelő taktikája ezért az, hogy aktívan keressen alulértékelt európai és régiós lehetőségeket, míg az amerikai megatech fókusz miatt ott nehezebb egyedi sikersztorikat találni.
