Üzlet

Mesterséges intelligenciával generált szöveg

Hogyan épít Legora mesterséges intelligencia-ügynököket ügyvédeknek – Jacob Lauritzen beszámolója

A főszereplő Jacob Lauritzen, a Legora műszaki igazgatója, aki a cég gyors növekedéséről és technológiájáról beszél.

Hogyan épít Legora mesterséges intelligencia-ügynököket ügyvédeknek – Jacob Lauritzen beszámolója

Legora a stockholmi pincéből indult: az első termék gyakorlatilag ChatGPT plusz svéd jogi anyagok és egy egyszerű kereső volt. Max Junestrand alapötletét Jacob Lauritzen, jelenlegi CTO is korán segítette — Lauritzen már korábban részt vett a Y Combinatorral egy saját startuptal, később csatlakozott Legorához mérnök‑vezetőként, majd CTO lett.

A cég gyorsan bővült: kevesebb mint 18 hónappal a nyilvános indulás után áprilisban átlépte a 100 millió dolláros éves ismétlődő bevételi (ARR) határt, ma több mint 1 800 ügyfelet szolgál ki. 2024 márciusában és 2024 októberében egyaránt 550 millió dolláros tőkebevonást jelentettek: márciusi körben 5,55 milliárd dolláros értékeléssel, októberben pedig 8,8 milliárd dollárra emelkedett a cégértékelés. Az év során több felvásárlást hajtottak végre; legutóbb a Wexlert jelentették be, amely a londoni litigációs dokumentumok ténykivonat‑ellenőrzésére szakosodott — ez volt az ötödik akvizícióuk abban az évben. Áprilisban a Legora felvásárolta a stockholmi jogi kutató startupot, Qura‑t.

Mire képes ma a Legora‑ügynök?

A Legora ügynöke ma több funkciót teljesít: dokumentumok szerkesztése és vázlatkészítés Word‑állományokban, tömegesszerződés‑áttekintés (ezer vagy tízezres nagyságrendben), valamint a munkafolyamatok koordinálása ügyvédek, ügyfelek és más ügynökök között. Egy tipikus eszközük a Tabular Review: táblaszerű felület, ahol minden sor egy dokumentum, minden oszlop egy kérdés — a rendszer támogatja a skálázást akár százezres‑milliós sejtszámig, de a hibakereséshez és prompt‑iterációhoz az első 10 sort is lefuttatja.

A platform további alapkövei: projects (fájlok konténerezése), az ügynök maga, lists (rugalmas, Notion‑szerű adatbázis triggerelésekkel és automatizációkkal), valamint egy intake Slack‑bot, amely bejövő kéréseket ticketekké alakít.

Mi változott a számlázási modellen?

Korai kételyek szerint a jogi‑technológia mindig kudarcra volt ítélve, mert az óradíjas modellnél gyorsabb munkával kevesebb bevételhez juttatnák a jogi irodákat. Lauritzen szerint a váltást a piaci nyomás hozta: különösen az Egyesült Államokban az egyszerű, rutinszerű feladatokat egyre gyakrabban fix projektdíjon vagy akár ingyen végzik a kapcsolattartás fenntartása érdekében. A bevételek egyre inkább a M&A‑ra, pereskedésre és az ügyfélkapcsolatokra koncentrálódnak.

Legora tapasztalata szerint ez nem jelenti a junior ügyvédek és jogi asszisztensek teljes kiiktatását. Épp ellenkezőleg: a jó junior ma sokkal értékesebb, mert az eszközök révén többet képesek elvégezni — hasonlóan a tehetséges mérnökökhöz.

Evaluációk ügyféladatokhoz való hozzáférés nélkül

A legtöbb ügynökfejlesztő csapat felhasználói trace‑eket olvas az ügynök javítására. Legora nem fér hozzá a felhasználók feltöltött tartalmához: a dokumentumok titkosak, gyakran a jogi ügyfél tulajdona. Ezért az evals csapatnak szimulált környezeteket kell építenie: három mérnök és három ügyvéd hoz létre megerősítéses‑tanulás‑szerű „világokat” (például egy 10 000 fájlt tartalmazó adatteret), ahol az ügynöknek átvilágítást kell végeznie és egy olyan jelentést kell előállítania, amely a megfelelő kockázati jelzéseket találja meg. Az eredményeket hőtérképen ábrázolják gyakorlatonként és feladatonként — újabb modellkiadások gyakran javítanak egyes feladatokat és ronthatnak másokat.

A cég rendelkezik egy kb. 100 fős „legal engineer” pool‑lal: általában nagy ügyvédi irodában három‑négy évig dolgozott jogászok, akiknek sokszor van számítástechnikai végzettségük is. A termelésben előforduló hibákat 10–20 ismert hibatípusra szokták osztályozni, és olcsó, LLM‑alapú ellenőrzéseket futtatnak feature‑flaggel vezérelve.

Ezen adatvédelmi követelmények határozták meg az infrastruktúra‑választást is: minden Azure‑on fut, mert a jogi irodák az induláskor nem fogadták el az AWS‑t vagy a GCP‑t, míg a Microsoft már jóváhagyott beszállító volt a 365‑ös kapcsolatok miatt.

Modellhasználat, ahol még jobb modellek kellenek

Legora hosszú ideig ellenállt a modellválasztónak, végül azonban bevezették: a cég célja, hogy ügyvédnek ne kelljen modellek részleteivel foglalkozni — a platform döntse el a legjobb kompromisszumot minőség, költség, késleltetés, kormányzás és régiós elérhetőség között. Lauritzen becslése szerint a jogi munkák körülbelül 60%-át a jelenlegi modellek már jól ellátják; ezeknél a probléma elsősorban költség és késleltetés. A bonyolult, több százezer‑milliós token hosszúságú szerződések teljes körű elemzése és szerkesztése továbbra is igényel további intelligenciát.

Legora poszt‑tréningelt, nyílt súlyú modelleket indított kötött feladatokra (például jogi kutatásra), de nem tervez saját „frontier” modell kiképzését. A draftingnál bizonyos modelleket (Fable, Opus) túl bőbeszédűnek találnak; Astra tömörebb. A hallucinatív megfogalmazások csökkentésére minden ügynök‑kimenethez hivatkozást adnak, amely a forrás PDF adott bounding box‑át jelöli, többrétegű visszakövetéssel.

Terméképítés primitívekre építve

Lauritzen eredetileg azt tervezte, hogy a céget sokáig 20 mérnökkel tartja — ma 100 mérnök dolgozik náluk, és ő is úgy érzi, hogy ez még kevés. A cél egy olyan architektúra kialakítása, amelyben a csapat „csak néhány dolgot” szállít, de az ügyfelek úgy érzik, sokat kaptak.

A termékmag köré épülő primitívek: projektek, az ügynök, Tabular Review és lists. A lists egy rugalmas, Notion‑szerű adatbázis triggerelésekkel és automatizációkkal; az intake Slack‑bot kéréseket alakít listás ticketekké. Tabular Review‑t az iparág más szereplői is átvették: soronként dokumentumok, oszloponként kérdések — könnyű prototípust futtatni az első 10 soron, majd skálázni nagy adathalmazokra.

Sok új terméket a legal engineer szakemberek konfigurálnak kódolás nélkül; még a Wexler‑felvásárlással érkezett fact‑intelligence is ugyanazokra a blokkokra épül.

Két szerepkör: legal engineers és forward‑deployed engineers (FDE)

Legora első FDE‑jét mintegy kilenc hónappal ezelőtt alkalmazták New Yorkban (például Di Qi, kétszeres YC‑alapító, korábban Meta‑nál a keresésen dolgozott). A megoldás kettős: a legal engineers a terméket „power‑user” módon konfigurálják kód nélkül; a FDE‑k közvetlenül kódot írnak éles integrációkba (kliensek CRM‑je, DMS‑ei), majd visszacsatolják a tanulságokat a magtermékbe. Nagy, elkötelezett ügyfélnél Legora jogi mérnököket rendel, és szükség szerint FDE‑t is; a terv szerint egy év alatt forgó FDE‑csoportok fognak rövid projektekre ügyfeleknél dolgozni.

Hová tart ez az iparág?

Lauritzen szerint két éven belül a nagyvállalatok valószínűleg olyan eszközökön keresztül fogják használni a Legora‑szerű szolgáltatásokat, mint a Claude Cowork, míg a jogi irodák inkább közvetlenül a Legora platformon dolgoznak majd. Nem számít arra, hogy a nagy modellek („labs”) kiszorítják a vertikális ügynökszereket: a nagy értékű ügyletek (például 400 millió dolláros M&A) miatt az ügyfelek szakosodott jogi platformot fognak keresni.

Műszaki és termékmérőszámok

Legora nyomon követi a klasszikus termékmutatókat (DAU/MAU, havi eltöltött órák), emellett online eval‑mutatókat is futtatnak A/B‑szerű rolloutokhoz. Az adatvédelmi korlátok miatt nem férnek hozzá ügyfél‑trace‑ekhez — ezért szintetikus/anonimizált szimulációkat és egy strukturált hibatípus‑osztályozást alkalmaznak. Az Azure‑t választották, mert a jogi irodák korábbi biztonsági jóváhagyásai miatt a Microsoft beszállítóként elfogadott volt.

Összefoglalás

Legora példája több lényeges tanulságot mutat: az iparági termékek esetében a domain‑specifikus ügynökök nem csupán modellek köré épülnek, hanem editálást, keresést, auditot és ügyfél‑orchestrationt is megkövetelnek; az adatvédelem és az ügyfélbizalom meghatározó döntéseket eredményez az infrastruktúrában; a skálázáshoz hasznos, ha a terméket néhány jól megválasztott primitív köré építik, amelyeket nem‑kódoló jogi mérnökök és FDE‑k képesek testre szabni. Legora gyors növekedése, finanszírozási körének nagysága és felvásárlásai egyben azt is jelzik, hogy a jogi szektor digitalizációja és ügynökösítése jelentős piaci értéket hoz.

-- Főbb nevek és fogalmak a cikkben: Legora; Jacob Lauritzen (CTO); Max Junestrand; Tabular Review; lists; projects; intake (Slack‑bot); Wexler; Qura; Azure; legal engineers; forward‑deployed engineers; Fable, Opus, Astra (modellek).