Egy Budapestről induló technológiai vállalat, a greehill ma már Szingapúrtól São Paulóig segíti városok faállományának felmérését és menedzsmentjét LiDAR‑mérések és saját fejlesztésű mesterséges intelligencia alapján. Ugyanakkor a magyar fővárosban a technológiát nem alkalmazzák: az alapítók szerint nem az adott szakértelem hiányzik, hanem a költségvetési források más célokra történő felhasználása.
Mi a greehill feladata?
A cég célja, hogy a városi fák egészségesebbek és biztonságosabbak legyenek, és maximalizálják a fák által nyújtott ökoszisztéma‑szolgáltatásokat — árnyék, hőmérséklet‑csökkentés, szén‑dioxid‑megkötés, levegőtisztítás és a városi életminőség javítása. A greehill LiDAR‑szkennerekkel és mesterséges intelligenciával feltérképezi a faállomány jelenlegi állapotát, megmondja, mely fák igényelnek beavatkozást, és két‑háromévente ismételt mérésekkel követi a trendeket.
A LiDAR lézer alapú távérzékelő technológia nagy felbontású pontfelhőt hoz létre, amelyből automatikusan kinyerhetőek a fákra vonatkozó adatok — faj, méret, vitalitás, törzsstabilitás‑elemzések különböző szélviszonyok mellett.
A kezdetek: Szingapúr és a kutatás‑fejlesztés
A greehill korai munkája 2014‑re nyúlik vissza, amikor Budapesten nagyfelbontású LiDAR‑felméréseket végeztek. Ennek nyomán jutottak el Szingapúrba, ahol az ottani NParks kezdeményezésére indult egy helyi konzorciumi kutatás‑fejlesztési projekt. A konzorciumban részt vettek többek között a helyi űrügynökség, a SZTAKI, a földhivatal és egyetemek; a kutatás sikerén felbuzdulva később ötéves és most egy új tízéves keretszerződés is köttetett, és a greehillből Szingapúr digitális faüzemeltetési rendszere lett.
Nem csak ültetni kell — a meglévő állomány megőrzése is kulcs
A cég alapítói hangsúlyozzák, hogy egy fa kifejlődéséhez 15–20 év szükséges, így az ültetés önmagában nem oldja meg a rövid távú problémákat. Jelenleg a fák 50 százaléka olyan klímazónában él, amelyre nem alkalmas; a becslések szerint 2030‑ra ez az arány 75 százalékra nőhet. Ha nem kezdődnek el most a beavatkozások, a klímaváltozás miatt az alapítók szerint 5 éven belül sok városban nagy részben nem lesz mit megmenteni.
Konkrét projektek és példák
- São Paulo: egy nagy vihar után 1,2 millió ember maradt négy napig áram nélkül, mert sok fa rádőlt a vezetékekre. A greehill négy hónapon belül megkapta a megbízást a felmérésre; jelenleg a város felmérése és egy részletes fakataszter elkészítése zárul.
- Mumbai: három hónappal korábban egy fa ráesett egy iskolabuszra, és egy 11 éves gyermek meghalt — a tragédia rámutatott a megelőzés szükségességére.
- Róma, Szingapúr és más nagyvárosok: több százezer fát szkennelt le különböző programokban; Szingapúrban egyes területeket évente, másokat kétévente mérnek.
Műszaki és szervezeti kihívások a nemzetközi terjeszkedésben
A greehill jelenleg több mint 130 városban van jelen, öt kontinensen végez munkát. A növekedés egyik fő nehézsége a skálázás: több ezer kilométernyi városi hálózat mérése hatalmas adatvolument eredményez — naponta 4–5 terabájt adatról beszélnek —, amelyet továbbítani, feldolgozni és ismételten elemezni kell. A másik kulcskihívás az automatizálás: magas pontosságú gépi tanulási modellek szükségesek ahhoz, hogy gazdaságosan, megbízhatóan lehessen a fák állapotát kiértékelni.
Ezen túl emberi és szervezeti nehézségek is jelentkeznek: egy viszonylag kis csapattal globális logisztikát és ügyfélmenedzsmentet végezni komoly tervezést igényel. A közszférával való együttműködés hosszú értékesítési ciklusokat jelent: egy átlagos ügyféltől a kezdeti találkozótól a bevételig másfél–két év is eltelhet.
Milyen mesterséges intelligenciát használnak?
A greehill saját, diszkriminatív (nem generatív) mesterséges intelligenciát fejleszt 2017 óta. A rendszer a fák felismerésére és jellemzésére lett optimalizálva: a fajfelismerés ma körülbelül 90 százalékos pontosságú, míg ugyanazokat az adatokat egy generatív AI‑hoz adva az eredmények 23–30 százalékos pontosságot mutattak. Az alapítók hangsúlyozzák, hogy a modellhibák emberéletet veszélyeztető következményekhez vezethetnek, ezért robusztus, saját technológiát építettek.
A cég jelenleg azon dolgozik, hogy belső működését is AI‑vezérelté alakítsa: nem az emberek kiváltása a cél, hanem a produktivitás növelése úgy, hogy az AI‑ügynökök a rutinfeladatokat végezzék, és a szakemberek a döntéshozatalra és szakmai munkára koncentrálhassanak. A terveik szerint a jelenlegi létszámmal 30–100 százalék közötti produktivitásnövelést szeretnének elérni.
Finanszírozás, befektetők és üzleti modell
A greehill kutatás‑fejlesztésre több mint 25 millió eurót fordított. A növekedést nem intézményi, hanem nagy vagyonú magánbefektetők támogatták, akik hajlandóak hosszabb távon finanszírozni a közszféra irányába történő értékesítést, amely lassú, de stabil bevételi forrást jelent.
A cég üzleti modelljének egyik kulcsa az automatizálás: minél több folyamatot tudnak megbízhatóan automatizálni, annál költséghatékonyabb lesz a szolgáltatás, és annál könnyebben válik skálázhatóvá.
Miért maradt a központ Budapesten, ha a főváros nem alkalmazza a technológiát?
A greehill vezetése azt mondja, hogy személyes és szakmai okok miatt maradtak Budapesten: mindkét alapító itt él, és Magyarországon is elérhető jó mérnöki munkaerő. Emellett a cég itteni irodájából szervezik a kutatás‑fejlesztést és az operatív feladatok jelentős részét. Az alapítók szerint Magyarországon megvan a szakmai tudás, és megfelelő költségvetési forrásokkal a hazai működés is nemzetközi színvonalra emelhető.
Politikai és költségvetési kérdések
Az alapítók több város példáját említik, ahol a faüzemeltetésre fordított források hiánya vagy más prioritások miatt késlekednek a beruházások. Amikor a greehill New Yorkkal tárgyalt, a város éves költségvetését 128 milliárd dollárnak jelölték meg, ám egy részprojekt hozzávetőleges költsége 4 millió dollár lett volna — az alapítók szerint ilyenkor nem arról van szó, hogy "nincs pénz", hanem hogy a források más célokra mennek.
Azt is hangsúlyozzák, hogy a rendszeres mérések segítenek igazolni a befektetések eredményességét: ha egy város kitűz célokat (például a lombkorona által lefedett terület növelése vagy a fák átlagos vitalitásának javítása), a rendszeres, ismételt felmérésekkel objektíven mérhetővé válik, haladnak‑e a kitűzött cél felé.
Tanulságok más városok tapasztalataiból
Szingapúrban a gyakorlati működés része, hogy a műszaki személyzet először virtuálisan felülvizsgálja a fákat az irodában, és csak indokolt esetben mennek ki a terepre; széleskörű szenzorhasználat és változatos, ellenálló flóra telepítése jellemzi a szemléletet. Európában sokszor van jó szakértelem, de Szingapúrban mind a tudás, mind a pénzügyi forrás rendelkezésre áll, ami lehetővé tette a gyakorlatias, mérhető zöldfelület‑üzemeltetést.
Összegzés
A greehill példája azt mutatja, hogy a LiDAR‑mérések és a megbízható, speciális mesterséges intelligencia kombinációja rövid idő alatt naprakész, operatív fakatasztert képes előállítani, amely alapja lehet a proaktív városi faüzemeltetésnek. Az alapítók szerint a kérdés ma már kevésbé technológiai, inkább politikai és költségvetési: ha nem történik beruházás a közeljövőben, a klímaváltozás következtében egyes városok öt éven belül jelentősen rontott életminőséggel nézhetnek szembe.
Kapcsolódó esemény
A Portfolio Sustainable World 2026 fenntarthatósági konferencia 2026. szeptember 8‑án kerül megrendezésre; a rendezvény a zöld gazdaság aktualitásait és beavatkozási gyakorlatokat tárgyalja.
(Szerkesztette: interjú részletek Goertz Gáborral és Fekete Gyulával; a cikk elkészítését hang‑átíró eszköz is segítette.)
