A mesterséges intelligencia nem csupán elméleti lehetőség többé: a Portfolio "Lendületben a Hazai Vállalatok 2026" konferenciáján elhangzott bemutatók szerint a magyar kis- és középvállalatoknál (KKV) napi szinten alkalmazható üzleti eszközzé vált. Az előadók gyakorlati példákkal szemléltették, hogyan végezhet AI-szoftver számlakezelési műveleteket, ügyfélszolgálati feladatokat, fordítást, segítheti a nemzetközi terjeszkedést, a gyártástervezést és a vezetői döntéshozatalt.
Példák az automatizálásra és operatív feladatokra
Murvai Tamás, az AI Path Pro alapítója és automatizálás- és mesterséges intelligencia-szakértő előadása szerint az AI értéke a KKV-knál azokban a folyamatokban rejlik, amelyeket automatizálni lehet. Konkrét demóként egy természetes nyelvű utasítás alapján a rendszer átnézte egy e-mail-fiók adott időszakában beérkezett számlákat, felismerte az eltérő megnevezéseket, kiszűrte a duplikációkat, átnevezte a fájlokat, majd egy csomagba rendezve továbbította azokat a könyvelőnek. Murvai ezzel azt szemléltette, hogy az AI ma már nem csak digitális asszisztens, hanem egyre inkább operatív munkatárs.
Ugyanakkor figyelmeztetett: nem minden feladatot érdemes automatikusan átadni a rendszernek. Például a számlák könyvelőnek történő továbbítása kontrollálható folyamat, míg ügyféllevelek automatikus megválaszolását nem bízná felügyelet nélkül egy modellre. Murvai azt is javasolta, hogy semmit se automatizáljanak anélkül, hogy azt legalább ötven alkalommal kipróbálták volna.
Vezetői támogatás, riportok és döntés-előkészítés
Murvai bemutatott egy fiktív vállalati esettanulmányt is: több adatforrásból — marketing-, értékesítési, ügyfél- és pénzügyi adatokból — az AI képes vezetői helyzetelemzést, dashboardot, prezentációt és ellenőrizhető Excel-fájlt készíteni. A rendszer az esetben arra jutott, hogy a vállalat problémája nem a leadmennyiség hiánya, hanem a gyenge konverzió, az ügyfélmegtartási gondok és termékoldali hiányosságok. A szakember hangsúlyozta: „Az AI egy eszköz. Az érték az automatizáció.”
Üzleti eredmények és nemzetközi terjeszkedés
A konferencia zárópaneljén több vállalkozó számolt be gyakorlati eredményekről. Pörzse Norbert, a Vágyaim.hu webáruház alapítója elmondta, hogy a korábbi, fordítóirodákra épülő folyamat lassú és költséges volt, különösen több mint tízezer termék esetén. A ChatGPT-alapú fordítási megoldás bevezetését követően azonban három év alatt 27 országba nyitottak webáruházat; ma a forgalmuk 35 százaléka, több mint 1 milliárd forint származik külföldről — amit Pörzse szerint ChatGPT nélkül nem tudtak volna elérni. Hozzátette, hogy egy komplett termékadatbázis lefordítása korábban akár több millió forintba kerülhetett, ma ennek töredékébe kerül.
Jogi kockázatok és szerzői jog
Dr. Sulyok Ádám Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerzői Jogi Főosztályának vezetője a jogi kockázatokra hívta fel a figyelmet. Különösen óvatosan kell eljárni, ha védett tartalmakat, szellemi tulajdont vagy üzleti titkokat töltenek fel AI-rendszerekbe: „Ha van ilyenfajta oltalmunk, akkor kétszer is gondoljuk meg, hogy beletesszük-e.” Elmondta továbbá, hogy szerzőként vagy feltalálóként továbbra is emberi személyt kell megnevezni; ugyanakkor bizonyos AI által generált elemek, például logók, egyes esetekben kaphatnak védjegyoltalmat.
Gyártás és munkaerőhatások
Galajda Péter, a Mayer Szörp ügyvezető-tulajdonosa a gyártási oldalról beszélt: a mesterséges intelligencia náluk elsősorban az adatok gyűjtésében és az optimalizáció előkészítésében szerepel. Minden főzést mérnek és adatot gyűjtenek, mert később ezek az adatok segíthetnek a hatékonyság növelésében. Ugyanakkor felhívta a figyelmet az emberi tényezőre: fontos, hogy a hatékonyságnövelés ne menjen a munkatársak jó közérzete rovására.
Kaszás Anikó, a Solvelectric Technologies Kft. ügyvezetője az elektronikai ipar tapasztalataira mutatott rá: az automatizáció ott hosszú ideje jelen van, így az AI inkább az elemzésekben és a monoton, időrabló feladatok kiváltásában hozhat újdonságot. Lakatos Gergely, a JEUNE alelnöke szerint az AI-val megtakarított időt tudatosan kell újraosztani kreatív munkára; a felelős döntés továbbra is a cégvezető feladata.
Mérés, kontroll és felelősség
A panel egyik fő tanulsága az volt, hogy az AI megtérülése nem mindig azonnali: először időt takarít meg, később csökkentheti a költségeket, és hosszabb távon új bevételi forrásokat nyithat meg. Ehhez azonban világos célok, mérés és kontrollált bevezetés szükséges. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a technológia üzleti értéke csak akkor realizálódik, ha a vállalatok mérik az eredményeket, fokozatosan és felügyelten automatizálnak, és nem feledkeznek meg az emberi felelősségről és a jogi korlátokról.
