A Microsoft Global AI Diffusion jelentése szerint Magyarország a 20. helyen áll a generatív mesterséges intelligencia (AI) elterjedtségét mérő nemzetközi rangsorban 2026 második negyedévében. A 15–64 éves magyar népesség 33,3 százaléka használt generatív AI-megoldást ebben az időszakban, így nálunk arányosan többen alkalmazták az új technológiát, mint a többi visegrádi országban.
- Lengyelországban a munkaképes korú lakosság 32,3 százaléka, Csehországban 31,2 százaléka, Szlovákiában pedig 27,1 százaléka használt generatív AI-t a jelentés szerint.
Bár a visegrádi rangsoron belül Magyarország vezet, a globális listán egy helyet visszacsúszott: előző negyedévi 19. helyéről a 20.-ra került. A visszaesés egyik oka, hogy Tajvan két százalékponttal növelte az AI-használat arányát és megelőzte Magyarországot. Emellett az Egyesült Államokban is gyors a növekedés: ott 1,7 százalékpontos emelkedést mértek, így az USA mutatója már csak 0,3 százalékponttal marad el a magyartól.
Nemzetközi szinten az elterjedtség továbbra is erősen differenciált: globálisan a munkaképes korú népesség 18,8 százaléka használt generatív AI-t júniusban, ami körülbelül egy százalékpontos növekedés az első negyedévhez képest. A toplistát az Egyesült Arab Emírségek vezeti 73,3 százalékkal, Szingapúr 64,3 százalékkal a második, Írország pedig a harmadik helyen áll. Franciaország a negyedik, Norvégia a korábbi harmadik helyről az ötödikre csúszott vissza.
A jelentés azt is megállapítja, hogy a technológia használata szinte minden vizsgált országban bővült, ugyanakkor a fejlettebb és kevésbé fejlett régiók közötti különbség tovább nőtt: az északi országcsoportban 28,8 százalékos, a déli országcsoportban 16,2 százalékos használati arányt mutattak, az eltérés 12,6 százalékpontra emelkedett az előző negyedévi 12,1 százalékról.
Használat ≠ gazdasági haszon: szervezeti tényezők fontossága
A Microsoft hangsúlyozza, hogy az AI-használat népszerűsége önmagában nem jelzi, mennyi gazdasági hasznot hoz egy ország számára. A magas felhasználói arány nem feltétlenül jár együtt azzal, hogy a technológia javítja a vállalati termelékenységet vagy az üzleti döntéseket.
A Microsoft 2026-os Work Trend Index felmérése — amely tíz országban, 20 ezer, AI-t használó munkavállaló válaszai alapján készült — arra világít rá, hogy a szervezeti tényezők (vállalati kultúra, vezetői támogatás, tehetségmenedzsment) statisztikailag több mint kétszer erősebb kapcsolatot mutatnak az AI által érzékelt munkavállalói hatással, mint az egyéni hozzáállás vagy viselkedés. Ennek következtében a technológia bevezetése önmagában kevés: a vállalatoknak át kell alakítaniuk munkafolyamataikat és munkaköreiket, valamint új ösztönzőket és teljesítménymutatókat kell kialakítaniuk ahhoz, hogy ténylegesen kiaknázzák az AI-t.
A felmérés egy, a jelentés készítői által átalakulási paradoxonnak nevezett ellentmondást is feltár: a megkérdezettek 65 százaléka attól tart, hogy lemarad, ha nem alkalmazkodik elég gyorsan az AI-hoz, ugyanakkor 45 százalékuk biztonságosabbnak érzi, ha marad a meglévő feladatai mellett ahelyett, hogy alapvetően átalakítaná a munkáját az AI segítségével. Csak 13 százalékuk érzi úgy, hogy munkahelyén akkor is elismerik az AI-vel végzett újításokat, ha azok nem hozzák meg a várt eredményt.
Magyarország előtt a folyamatok átalakítása és képzés áll
Barbora Paulovic Deckerova, a Microsoft közép-európai és közép-ázsiai régiójának elnöke azt mondta, hogy Magyarországon gyorsan terjed az AI-használat, de a következő időszakban már nem elsősorban a felhasználók számának növekedése hozhat érdemi változást. A valódi kihívás a vállalati munkafolyamatok átalakítása, a munkavállalók képességeinek fejlesztése és a vállalatirányítás korszerűsítése lesz.
A szakember szerint az oktatásban is szemléletváltásra van szükség: az AI-nak nem csak gyors válaszokat kell adnia, hanem támogatnia kell a tanulást, a kritikus gondolkodást és a pedagógusok munkáját is.
Iparági példák: reklámkészítés és költségcsökkentés
A jelentés és a szakmai vélemények szerint az AI bizonyos iparágakban már most alapjaiban változtatja meg a munkamódszereket. Reklámfilmeknél hagyományosan sok emberre és erőforrásra van szükség, de AI-alkalmazásokkal egyes produkciók gyártási költsége 50–70 százalékkal csökkenhetnek, és egyszerűbb videók a hagyományos ár töredékéért elkészülhetnek. A Világgazdaságnak nyilatkozó szakemberek szerint ez az egész reklámszakmát átalakíthatja: bizonyos munkák iránt csökkenhet a kereslet, miközben új készségek válnak értékessé.
Következtetés
Magyarország kedvező helyzetből indul a visegrádi országok között generatív AI-használatban, ugyanakkor a rangsorban bekövetkezett visszaesés és a nemzetközi trendek arra figyelmeztetnek, hogy az elterjedtség önmagában nem garancia a gazdasági haszonra. A magyar cégek és intézmények számára a következő időszak feladata az lesz, hogy az AI-t ne csak használják, hanem beépítsék a működésbe úgy, hogy az valódi termelékenység- és érték-növekedést eredményezzen.
