A Miniszterelnökség feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Mesterséges Intelligencia Kutató Központnak (MIKK) nyújtott 300 millió forint állami támogatás ügyében, és az ügy kivizsgálását a Nemzeti Nyomozó Irodához továbbította. A kormány szerint a támogatás felhasználása és a kapcsolódó közbeszerzési eljárás során több bűncselekmény gyanúja is felmerül, többek között költségvetési csalás, hűtlen kezelés és hivatali visszaélés.</p>
A támogatás körülményei és az alapítók
A Mesterséges Intelligencia Kutató Központot 2024 decemberében alapították. A 300 millió forintos támogatást a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. biztosította számukra 2025. február 12-én, az akkori honvédelmi miniszter testvérének, a Miniszterelnökség társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkárának, Szalay‑Bobrovniczky Vince javaslatára.
A támogatás hivatalos célja a mesterséges intelligencia állami és társadalmi integrációját célzó, célzott kutatások megvalósítása volt.
A Miniszterelnökség állításai a MIKK kapacitásáról és a kutatási anyagokról
A Miniszterelnökség szerint a MIKK állami támogatásban részesült úgy, hogy sem önálló működési múltja, sem igazolt kutatói kapacitása nem volt. A Miniszterelnökséghez eljutott dokumentumok alapján a kutatómunkák között szerepelnek olyan iratok, amelyek látszólag mesterséges intelligencia által generált tartalmak, illetve válogatások különböző közösségimédia‑bejegyzésekből — amelyeket a tárca nem tekint megfelelő kutatási teljesítménynek.
A pénzek felhasználásának részletei
A rendelkezésre álló elszámolás szerint az érdemi kutatási feladatokat a MIKK közbeszerzés útján az Observer Médiafigyelő és Kutató Kft.-re bízta bruttó 152 400 000 forintért. A közbeszerzési eljáráson három cég indult; a Miniszterelnökség szerint a másik két ajánlatot többek között „aránytalanul alacsony ellenszolgáltatás” miatt érvénytelenítették.
A 300 millió forintos támogatás további felhasználása a következő volt: 37,3 millió forintot fizettek a Stern Com Kft.-nek kommunikációs és IT‑szolgáltatásra; 22,5 millió forintot a NAXEL Hungary Kft.-nek ingatlanbérlésre nyolc hónap alatt. Emellett 69,2 millió forintot könyveltek munkabérként és 6,27 millió forintot egyéb működési költségként; a támogatásból megmaradt 12,3 millió forintot visszafizették az államnak.
A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy a saját kutatásra megítélt támogatásból a MIKK a kutatási feladatokat kiszervezte, miközben a támogatásból munkabért is fizettek, és olyan iratokat számoltak el kutatásként, melyek a tárca álláspontja szerint nem tekinthetők kutatási termékeknek.
A támogatási ciklus és a 2026‑os kifizetés visszafizetése
A 2025‑ös támogatási ciklus idén márciusban járt le. Az előző kormány 2026‑ra újabb 300 millió forinttal bízta meg a MIKK‑et a mesterséges intelligenciával összefüggő feladatok ellátásával; ezt az összeget 2026. március 18‑án folyósították. A cég azonban a választások után, 2026. április 14‑én az összeget teljes egészében visszafizette azzal az indoklással, hogy több kutató távozott, és „szakmai tevékenységük nélkül a tervezett projekt nem megvalósítható”.
Miért számít ez?
A Miniszterelnökség szerint a feltárt körülmények — a támogatott céloktól eltérő felhasználás, a kutatás kiszervezése, valamint a kutatási eredmények hitelességét megkérdőjelező dokumentumok — elegendő alapot adnak a bűncselekmények gyanújának jelzésére és a nyomozóhatósági vizsgálat kezdeményezésére. A Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálata dönti majd el, hogy a felvetett szabálysértések, illetve bűncselekmények megtörténtek‑e.
Nyitókép: Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Fotó: HVG / Cabrera Martin
