Magyarország befektetésösztönzési stratégiája a gyártó beruházásoktól a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé tolódik. Ezt a HIPA (Hungarian Investment Promotion Agency) vezetői és a kormány képviselői ismertették a szervezet szerdai konferenciáján, ahol a hangsúly az üzleti szolgáltatásokon, az élettudományokon és a magas szintű műszaki tudást igénylő területeken van.
Mennyiségi és minőségi adatok a szolgáltató központokról
Buday Bence, a HIPA vezérigazgatója a konferencián ismertetett felmérés alapján elmondta, hogy Magyarországon 259 üzleti szolgáltató központ működik mintegy 120 ezer szakember foglalkoztatásával. A felmérés szerint ezeknek a központoknak 91 százaléka már alkalmaz vagy bevezet mesterséges intelligenciát. A válaszadók 42 százaléka csökkentette az alacsonyabb hozzáadott értékű tevékenységeit és összetettebb feladatokat hozott Magyarországra, továbbá háromnegyedük (75%) tervezi további magas hozzáadott értékű tevékenységek telepítését a hazai működésbe.
A HIPA adatai szerint 2014 és 2026 első fél éve között az ügynökség 125 üzleti szolgáltatói beruházási projektet támogatott, amelyek több mint 23 ezer munkahelyet hoztak létre. A szektor a támogatott projektek száma alapján a harmadik helyen áll az autóipar és az elektronika mögött. Tavaly 13 projekt kapott támogatást, amelyek várhatóan több mint 3 200 új állást teremtenek.
Miért fontos a váltás?
Zolnay Judit, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormány a rendelkezésre álló hazai szaktudást tartja versenyképességi alapnak, és ez alapján kívánja a rendelkezésre álló erőforrásokat a magas hozzáadott értékű ágazatokra koncentrálni. Az államtitkár szerint a váltás célja, hogy a fiatal szakembereknek Magyarországon is legyenek hosszabb távú karrierlehetőségeik, és hogy vonzóbbá váljon a külföldön dolgozó magyarok hazatérése.
Zolnay megfogalmazása szerint az üzleti szolgáltatásoknál lehetőség van mind a meglévő központok bővítésére, mind új szereplők bevonzására. Az élettudományok területén a gyógyszeripar, az orvostudomány és az orvostechnológia kiemelt fókuszpont, míg a mérnöki tevékenységeknél az autóipar és az elektromobilitás szolgálhat meglévő ipari alapként, amelyhez további K+F feladatok vonzhatók Magyarországra.
Az iparág és a kormány elvárásai
Lenk István, az ABSL Magyarország elnöke rámutatott, hogy az üzleti szolgáltató szektor szerepe túlmutat a foglalkoztatáson: nemzetközi beruházásokat, szaktudást és globális vállalati kapcsolatokat hoz az országnak. A központok egyre több technológiai, pénzügyi, mérnöki és döntéstámogatási feladatot vesznek át, ami a hagyományos szolgáltatásoktól a tudásintenzív tevékenységek felé való elmozdulást jelenti.
Mindkétoldalú elvárás, hogy a magasabb hozzáadott érték megszerzéséhez rendelkezésre álljanak a megfelelő szakemberek, a technológiai fejlesztések, az oktatás és a vállalatok szorosabb együttműködése, valamint kiszámítható szabályozási környezet. Lenk külön kiemelte, hogy a munkaerő-kínálat bővítéséhez nemcsak hazai, hanem az Európai Unión belüli és kívüli tehetségek bevonására is szükség lehet.
HIPA szerepe és eszközök
Buday Bence szerint a befektetésösztönzésnek követnie kell a szektor átalakulását: a HIPA támogatná a Magyarországon már működő befektetők bővülését és összetettebb feladatok átvételét, továbbá egyablakos ügyintézést biztosítana a befektetőknek és közvetítene a cégek és a kormány között. A HIPA vezérigazgatója kiemelte, hogy a külföldi működőtőkéből a hazai vállalkozásoknak, egyetemeknek és szakembereknek is nagyobb arányban kell részesülniük, ezért fontos a vállalatok és az egyetemek közötti együttműködés különösen az MI, az adatelemzés és a kiberbiztonság területén.
A szolgáltató központok szerepét a szakemberek megtartásában és a vidéki régiók fejlődésében is hangsúlyozták: olyan nemzetközi karrierlehetőségeket kínálnak, amelyek Magyarországról is elérhetőek.
Rendezvények és párbeszéd
A HIPA társházigazdaként vesz részt az ABSL Forum 2026 rendezvényen, amely Budapesten kezdődik és a HIPA szerint lehetőséget ad a fejlett üzleti szolgáltatások iránt érdeklődő vállalatvezetők megszólítására. Zolnay Judit a külgazdasági kapcsolatok terén az európai nyitás és a visegrádi együttműködés erősítését hangsúlyozta, megemlítve a közelmúltbeli lengyelországi egyeztetéseket.
Az államtitkár jelezte, hogy a minisztérium és a HIPA elsődleges feladata a már Magyarországon működő vállalatokkal fenntartott kapcsolatok javítása, és abban való segítségnyújtás, hogy a helyi vezetők megalapozott érvekkel tudjanak újabb beruházásokat kezdeményezni. Konkrét adózási, szabályozási vagy támogatási intézkedést nem jelentettek be; a részleteket, pénzügyi keretet és ütemezést az államtitkár nem ismertette.
Következtetés
A magyar kormány és a befektetésösztönző ügynökségek célja egyértelmű: a hazai befektetési politikát a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányába alakítani annak érdekében, hogy növekedjen az egy foglalkoztatottra jutó értékteremtés, javuljon a munkaerő megtartása, és vonzóbb legyen a hazatérés a külföldön dolgozó magyar szakemberek számára. A sikerhez azonban elengedhetetlen a képzett munkaerő, az oktatás és a vállalati szféra együttműködése, a technológiai fejlődés támogatása és a kiszámítható szabályozás biztosítása.
