A kormány több új elemet jelentett be a magyar innovációs stratégiában: több tízmilliárd forintot szánnak a vízmegtartással és az aszálykár enyhítésével kapcsolatos kutatásokra, az egyetemek és kutatóintézetek infrastruktúrájára pedig körülbelül 50 milliárd forintot különítenek el. A háttérbeszélgetésen Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter és Horváth Péter tudománypolitikai és innovációs államtitkár részletezték az irányokat, kiemelve a HUN‑REN helyzetének rendezését, az űrkutatás megújítását és a nagyobb átvizsgálásokat, többek között a 4iG Nyrt. és kapcsolódó szerződések vonatkozásában.
Mit tartalmaz a stratégia és mi újság a kutatóhálózattal?
A stratégia dinamikusnak ígérkezik: a tervek a tapasztalatok alapján változhatnak. A minisztérium jelenleg az Igazságügyi Minisztériummal és a Pénzügyminisztériummal tárgyal a HUN‑REN jogállásáról. Két fő kérdés van:
- visszakerüljön‑e a teljes hálózat az államháztartás alá, vagy maradjon önálló jogi személy saját döntési és gazdálkodási hatáskörrel, és
- milyen legyen a kutatóközpontok jogállása: az egyszerűbb, meglévő struktúra megtartása a gyorsabb törvényhozás érdekében, vagy egy eddig a magyar jog számára ismeretlen, önálló jogi személyeket létrehozó modell bevezetése. A hosszú távú irány az, hogy a kutatóközpontok önálló jogi személyek legyenek.
Horváth Péter hangsúlyozta: a vezetőség és az irányító testület eddig nem esett át átvizsgáláson, mert szerinte a korábbi törvényi szabályozás olyan erős védelmet ad, hogy még a miniszterelnök sem tudná leváltani a kutatóhálózat vezetőjét. Ennek feloldásához szerinte az kell, hogy az elnök lemondjon és elfogadják az új HUN‑REN törvényt.
A kutatóhálózat hányattatott története ismert: 2019‑ben kezdődött az MTA‑hoz tartozó intézetek elkülönítése, 2020‑ban a dolgozók közalkalmazotti státuszát megszüntették, 2021‑ben több intézetet átalakítottak. Az ELKH elnöke 2023. május 1‑től Gulyás Balázs lett, a hálózatot pedig 2023. szeptember 1‑től Magyar Kutatási Hálózattá (HUN‑REN) nevezték át. 2025 nyarán a humán- és társadalomtudományi intézeteket – az ő akaratuk ellenére – leválasztották a HUN‑REN‑ről és az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez (ELTE) csatolták.
Humán- és társadalomtudományok: integráció a kiválósági rendszerbe
A minisztérium különösen a humántudományokra fókuszál, részben mert szerinte ezeket az előző rendszerben elszakították a HUN‑REN‑től, részben mert itthon eleve alulértékeltnek tartják ezeket a területeket. A cél, hogy a humán- és társadalomtudományok minél jobban részei legyenek a kiválósági és innovációs rendszernek. Horváth megjegyezte, hogy a teljesítménymérés nehézséget jelent: más indikátorok kellenek például egy kísérleti orvos és egy történész értékeléséhez. Lesznek ezért általános mérőszámok az intézetekben, és speciális indikátorok a humán/társadalomtudományokra.
Finanszírozás: NKKP, Élvonal Alapítvány és a CMF
A Nemzeti Kutatási Kiválósági Programot (NKKP, a régi OTKA) a minisztérium meg kívánja tartani; a rendszert jónak tartják. A kormány azonban megduplázza az erre szánt összeget, miközben tudomásul veszik a kutatói kritikákat a korábbi, állítólagosan túl központosított és kevésbé átlátható bírálati folyamatról. Hegyi Péter szerint a cél a nyitottabb értékelési ciklus és nagyobb átláthatóság, ugyanakkor eddig botrányos, igazságtételt követelő problémát az NKKP‑val kapcsolatban nem találtak.
A Krausz Ferenc köré épülő Élvonal Alapítványról a miniszter azt mondta, hogy a kormány alapvető céljaival egyetérthet, a kivitelezéssel viszont nem. Az alapítvány kapcsán korábban kiderült, hogy hat évre 261,7 milliárd forint állami támogatást kapott, és egyes források szerint összesen 25 évre szóló, ezermilliárdos keretszerződés áll fenn. Továbbá a felügyelőbizottság tagjai között politikai kötődésű személyek ülnek.
A Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz kerül a Molekuláris‑Ujjlenyomat Kutató Központ Nonprofit Kft. (CMF) is, amely ultrarövid impulzusú lézertechnológiával próbál a vérplazma molekuláris összetételében változásokat mérni; ez a nonprofit korábban összesen 45 milliárd forint támogatást kapott az államtól. A minisztérium tudományos átvilágítást kért magyar és nemzetközi kutatóktól az MTA‑n keresztül, hogy felmérjék a CMF projektjének tudományos értékét. Ha a szakvélemények alapján kivitelezhetőnek és értékesnek találnak egy projektet, folytatnák a finanszírozását; még nyitott kérdés, hogy a CMF önálló kutatóközpontként működne‑e tovább, vagy a kutatóhálózatba integrálják.
Krausz Ferenc és a Frontiers Campus
Tanács és Horváth is elmondta: számítanak Krausz Ferencre a magyar tudományos életben. A miniszter szerint Krausz kiváló kutató, és fontosnak tartja a fiatalok képzését; a kormány készen áll a konzultációra, ha Krausz nyitott rá. A Frontiers Campus sorsa bizonytalan: Horváth szerint a mélyépítési munkák megkezdődtek, de hogy végül részleges beruházás vagy teljes kampusz épül‑e, a következő hónapok döntései döntenek.
4iG átvilágítása és az űripari szerződések
Tanács Zoltán bejelentette, hogy zajlik a 4iG Nyrt. átvilágítása; a vizsgálat kiterjed a tranzakciókra és szerződéses kapcsolatokra is. A kormány rendelésére átvilágítást rendeltek el a 4iG és a közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok tulajdonosi, pénzügyi, gazdasági és szerződéses kapcsolatairól. A miniszter kiemelte, hogy a 4iG több százmilliárd forint értékű, állami megrendeléseket és hiteleket kapott, és hogy az állami szerepvállalás jelentős.
Különösen kiemelt tételnek nevezte az űripari megállapodásokat: ezek összesen 2040‑ig mintegy 2,3 milliárd eurós elköteleződést jelentenek, amely forintra váltva körülbelül 820–850 milliárd forintot tesz ki. A miniszter szerint ezek között vannak olyan szerződések, amelyek rendkívül előnytelenek, és nem feltétlenül a magyar állam érdekeit szolgálják. Emellett körülbelül 200 milliárd forint értékben vannak érvényben informatikai jellegű szerződések a 4iG cégcsoporttal. A teljes körű átvilágítás időigényes; a kormány néhány héten belül világosabb képet vár arról, mely megállapodások folytathatók és melyeket érdemes felbontani.
A cél nem a cégek ellehetetlenítése, hanem az, hogy az állam mindig megfelelő ár‑érték arány mellett jusson hozzá a szükséges szolgáltatásokhoz.
Az űrkutatás helye az új stratégiában
A miniszter hangsúlyozta, hogy az űripart komolyan kell venni: szerinte ez az egyik legellenállóbb és leggyorsabban fejlődő iparág, jelentős megtérülési lehetőségekkel. Tanács emlékeztetett Kapu Tibor űrutazásának látványos hatására: noha nehéz belőni a pénzügyi megtérülést — a program „sok tízmillió dollárba került” —, pozitív volt az, hogy visszahozta az űr témáját a közbeszédbe és közösségi események sorát eredményezte.
Ugyanakkor a miniszter hangsúlyozta, hogy nem cél, hogy a kormány a közeljövőben űrhajóst küldjön az űrbe; fontosabbnak tartják, hogy ne egyetlen nagyvállalat uralja az ágazatot, hanem a mintegy száz hazai kis‑ és középvállalkozást is segítsék, amelyek már jelen vannak az űriparban. A cél beszállítói láncok kialakítása, amelyek be tudnak kapcsolódni az európai űriparba. Az űrstratégia felülvizsgálata az év végéig várható.
Korábban a miniszter megemlítette, hogy saját űrügynökség létrehozása is szóba jöhet, és felmerült, hogy Kapu Tiborra bízzák az űrprogram bizonyos elemeit.
Iparpolitika, akkumulátoripar és autóipar
Az innovációs stratégia fontos célja, hogy a nagy multinacionális cégek kutatás‑fejlesztési (K+F) divízióit csábítsák Magyarországra, nem csupán összeszerelő üzemeket. Ez azonban nem jelenti a jelenlegi iparpolitika teljes feladását: a hazai kapacitásokra számítanak például az akkumulátor‑ és a járműiparban.
Tanács szerint az akkumulátoripar nagy kihívás, és a korábbi kormány hibái közé tartozik, hogy túl korán és átgondolatlanul kezdtek beruházásokba, környezetszennyező technológiákat hozva be állami támogatással. Ezzel szemben az autóiparral kapcsolatban pozitív a véleménye: a Magyarországon működő autógyárak magas hozzáadott értékű tevékenységet végeznek és sok hazai beszállítóval dolgoznak együtt.
Mesterséges intelligencia és kiberbiztonság
A kormány egyik nagy kihívásának a mesterséges intelligencia rendkívül gyors fejlődését látja. Tanács szerint a következő években olyan rendszerek jelenhetnek meg, amelyek PhD‑szintű tudást képesek kezelni, ezért magas szintű kormányzati foglalkozást igényelnek. A cél az is, hogy közvetlen tárgyalásokat folytassanak nagy technológiai cégekkel, például a Google‑lal és az Anthropickal a legmodernebb technológiák állami alkalmazhatóságáról.
A kiberbiztonságot új alapokra kívánják helyezni: jelenleg túl megosztott a terület, ezért egységesebb ügynökségi és szervezeti működést terveznek, amely összekapcsolja a hazai és külföldi kapacitásokat és gyorsabb reagálást tesz lehetővé. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy nem feltétlenül a legerősebb vagy legdrágább MI‑modellek alkalmazása a legjobb védekezés, mert azok költségesek és sok hamis pozitív eredményt produkálhatnak.
Összegzés
A kormány innovációs stratégiája a források átcsoportosítását, a kutatóhálózat jogállásának rendezését, a humán‑ és társadalomtudományok integrálását és több nagyszabású átvizsgálást ígér. A jövőben fontos döntések várhatók a HUN‑REN jogi státuszáról, az Élvonal és a CMF szerepéről, a 4iG‑hez kötődő szerződések sorsáról és az űrpolitika formájáról; a minisztérium azt ígéri, hogy a változtatásoknál a nyitottságot és a tudományos értékeket fogják mérlegelni.
