A Portfolio Private Health Forum 2026 konferencián elhangzottak szerint a mesterséges intelligencia önmagában elsősorban drága szoftver, a valódi versenyelőnyt azok a hibrid szervezetek jelentik majd, amelyek egyszerre alkalmaznak embereket és digitális ágenseket. Orbán Előd, az Enterprise Group Technologies (EGT) és a European Life Technologies társalapító-ügyvezetője hangsúlyozta: a gép és az ember együttműködése nem egyszerű összeadás, hanem szorzat — ezért a merev, régi kultúrával rendelkező cégek a digitalizációval gyakorlatilag „nullával szorozzák” az esélyeiket.
Az integráció három szintje
Orbán Előd három absztrakciós szintet különböztetett meg az AI szervezeti alkalmazásában:
- Eszköz szint (vektoradatbázis): egy-egy feladatra (például leletdiktálás) használt megoldások. Gyors eredményt adnak, de hatásuk általában néhány tíz százalékos javulás után kifullad.
- Folyamat szint (tudásgráf): a technológia a betegút egészét átszövi; többszörös hatékonyságnövekedést eredményez, ugyanakkor komoly adatintegrációt igényel.
- Szervezet szint (ontológia és ágensek): hálózatba kötött digitális ágensek jelennek meg, amelyek több nagyságrenddel növelhetik a hatékonyságot; ez már elsősorban vállalatvezetési és stratégiai kérdés.
A szakember összefoglalója szerint nem elég "AI-t venni" — „hibrid szervezetet kell építeni”.
Digitális ágensek a kórházi hierarchiában
A 2027-re tervezett modern klinikák szervezeti ábráján a hagyományos funkciók (intézményvezető, pénzügy, orvos-szakmai vezető) mellett már szerepelnek a digitális munkatársak, vagyis az ágensek. Orbán Előd szerint egy ágens nem csupán algoritmus: saját neve van, konkrét feladatai, a határain belül önálló döntéseket hozhat, és mindig egy emberi „gazda” felügyeli.
Kiemelte, hogy az egészségügy legnagyobb gondja jelenleg a súlyos szakemberhiány. A digitális ágensek célja nem a meglévő kollégák lecserélése, hanem a hiányzó munkaerő pótlása: az adminisztráció és adatrendezés elvégzésével több időt hagynak a klinikai munkára, így orvosok és ápolók több figyelmet fordíthatnak a betegek ellátására.
Tudásgráf, ontológia és a szabályok szerepe
A tudásgráf az adatokat és azok közötti kapcsolatrendszert tárolja, így minden új információval a rendszer „okosabbá” válik. Az ontológia a vállalat működési szabályainak gépek számára értelmezhető leírása; ez teszi lehetővé, hogy az ágensek autonóm módon dolgozzanak, de a cég szabályrendszerén belül.
Orbán Előd rámutatott egy fontos gazdasági összefüggésre: amik automatizálhatók (például adatrögzítés, betegirányítás, leletek előkészítése), azok rendkívül olcsóvá válnak; ezzel szemben a tisztán emberi figyelem, képzetalkotás és empátia prémium szolgáltatássá alakul, amelyet a páciensek hajlandóak lesznek megfizetni.
Adat és vállalati tudás: a bevezetés kulcsa
A jelenlegi helyzet szerint a vállalatok 78 százaléka nincs felkészülve a generatív AI bevezetésére — elsősorban a megfelelő adatalapok hiánya miatt. Orbán Előd hangsúlyozta: amely vállalati tudást a digitális ágens nem tud strukturált formában lekérdezni, az a számára „nem létezik”. A sikerhez a tudásbázist folyamatosan frissen kell tartani.
Az EGT saját gyakorlatából hozott példákat: hetente mintegy 100 tudástár-frissítést készítenek elő az ágensek, amelyeket emberek hagynak jóvá. Ez a folyamatos önellenőrzés lehetővé teszi, hogy a minőségbiztosítási auditok (például ISO) ne hosszú, külön projektként jelentkezzenek, hanem a napi működés természetes részeivé váljanak.
Gyakorlati tapasztalatok és bevezetési stratégia
Orbán Előd hangsúlyozta, hogy az átállást nem szabad egyetlen nagy informatikai projektként kezelni: érdemes kísérletekkel és kis, fókuszált pilotokkal kezdeni, majd az eredmények alapján korrigálni (pilot & pivot). A bevezetés nem a licencvásárlással indul, hanem az inspirációval és a megértéssel.
Az EGT jelenleg több mint 150 ágenssel dolgozik, és a vállalat munkavállalóinak 80 százaléka napi szinten használja az ágenseket. Egy háromfős üzleti döntéshozó testület munkáját az ágensek úgy támogatják, hogy a csapat gyakorlatilag kilenc ember munkáját tudja elvégezni. Orbán Előd szerint az ágensek ott lehetnek autonómok, ahol a szabályok determinisztikusak; az összetettebb, emberi megítélést igénylő döntések továbbra is emberek feladatai maradnak.
