Washingtonban szeptember első heteiben erőteljes figyelem irányult a mesterséges intelligencia (MI) szabályozására, miután az iparból több kutató és vezető ismét vészjósló figyelmeztetéseket fogalmazott meg. Az Anthropic egyik kutatója például tíz százalékos esélyt adott arra, hogy a technológia a következő tíz évben az emberiség kiirtásához vezethet; más szakértők önállósodó, biológiai fegyvereket vagy kibertámadásokat indító MI-ügynökök képét vázolták fel. A legnagyobb MI-cégek vezetői pedig a fejlesztések lassítását és erősebb szabályozást kezdték követelni.
Kongresszusi mozgások és eddigi akadályok
Az amerikai kongresszusban évek óta napirenden vannak MI-tárgyú jogszabályok, de eddig kevés előrelépés történt. Első kongresszusi meghallgatást 2016 novemberében tartották, miután Elon Musk és Stephen Hawking figyelmeztetései felkeltették a közéleti érdeklődést. Azóta több kétpárti törvényjavaslatot nyújtottak be, de a New York Timesnak nyilatkozó Ted Lieu kaliforniai demokrata képviselő szerint „gyakorlatilag nulla szövetségi törvény van az MI-vel kapcsolatban”.
Képviselők, köztük Jay Obernolte republikánus és Anna Paulina Luna floridai republikánus szerint sok törvényhozó maga sem érti mélyen a technológiát, ezért a témát nem tekintik sürgetőnek. Egyes indítványok — például a bosszúpornó MI-alkalmazások betiltására irányuló jogszabály — kivételével kevés eredmény született.
Új impulzus: kutatói és vállalati figyelmeztetések
Az utóbbi hetekben érkező figyelmeztetések hatására több politikus és tanácsadó élesebb hangnemben kezdett beszélni az MI kockázatairól. Egy júliusban benyújtott javaslat vészleállító (kill switch) mechanizmust írna elő olyan rendszerekhez, amelyek emberi irányítás alól kikerülnek, de a tervezett technikai megoldás megvalósítása komplikált lenne. John Thune republikánus szenátor és Amy Klobuchar demokrata szenátor előkészítés alatt álló tervezete a modellek kormányzati szakértőkkel közös biztonsági tesztelését követelné meg. Ted Cruz szerint a szabályozás különösen a „biológiai és nukleáris fenyegetések katasztrofális kockázataival” foglalkozik.
A demokraták készülnek különleges MI-bizottság létrehozására, ha novemberben többséget szereznek a képviselőházban, hasonló elképzelés van a szenátusban is.
A Fehér Házon belüli megosztottság — a fő akadály: Donald Trump
A szövetségi szabályozás előtt álló legnagyobb politikai akadály Donald Trump elnök. Trump nyilvánosan kifejezte, hogy nem tart az MI „az emberiség kihalásához vezető” veszélyétől; elsősorban attól fél, hogy ha az Egyesült Államok lassítja a fejlesztéseket, Kína előnyre tehet szert. Szeptember 10-én arra a kérdésre, aggódik-e az emberiség kiirtásának lehetősége miatt, azt mondta, „egyáltalán nem”, és kiemelte az AI-verseny megnyerésének fontosságát. Ugyanakkor szeptember 19-én bejelentette, hogy létrehoz egy „MI erőt” és kinevez egy „MI-cárt”, anélkül, hogy részletezte volna feladataikat.
A Fehér Házon belül azonban nem mindenki osztja ezt a magabiztosságot. Több magas rangú tisztviselő, köztük a kabinetfőnök Susie Wiles és Scott Bessent pénzügyminiszter hosszú ideje rendszeresen tárgyal a technológia kockázatairól és lehetséges korlátairól. A Wall Street Journalnak nyilatkozó források szerint néhány magas rangú tanácsadó „csendben frászt kapott”, és megpróbálják meggyőzni az elnököt a szigorúbb szabályozás szükségességéről, de eddig kevés sikerrel. Trump környezetében olyan befolyásos szereplők is vannak, mint David Sacks befektető és Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója, akik a fejlesztések gyorsítását támogatják.
A megértést nehezíti, hogy források szerint az 80 éves elnök technológiai ismeretei felszínesek; a WSJ-nek egy magas rangú kormányzati tisztviselő azt mondta, hogy Trump érdeklődik az MI iránt, de nem használja rendszeresen, és munkatársai sokszor nyomtatott anyagok formájában mutatnak neki posztokat.
Kína: szabályozás, de más motivációval
Míg Trump és egyes amerikai szereplők attól tartanak, hogy a szabályozás hátrányba hozná az Egyesült Államokat a kínai versennyel szemben, Peking már évek óta szabályozási lépéseket tesz. Hszi Csin-ping januári felszólalásában az MI hatását a gőzgéphez, az áramhoz és az internethez hasonlította, de hangsúlyozta, hogy az új technológiát „nem szabad elszabadulni hagyni”.
Kína nem rendelkezik egyetlen átfogó MI-törvénnyel (egy korábbi tervezetet tavaly visszavontak), de több szabályt, irányelvet és szabványt hozott, amelyeket különböző kormányzati szervek — különösen a kínai kibertér-szabályozó hatóság (CAC) — felügyelnek. A kínai szabályozás részben a társadalmi stabilitás és a Kommunista Párt hatalmának védelmét szolgálja: előírják például az MI-tartalmak jelölését, mentális egészség védelmét célzó előírásokat, és az MI-ügynökök működésére vonatkozó korlátokat.
A kínai vezetés fő aggodalma nem az emberiség kipusztulása, hanem hogy az MI alááshatja a párt hatalmát, illetve felhasználható lehet kibertámadásokra, csalásokra, kémkedésre és kritikus infrastruktúra elleni támadásokra. A lakosság körében is viszonylag magas a bizalom az MI iránt: egy tavaly novemberi felmérés szerint a kínaiak 87 százaléka bízik az MI-ben, míg az Egyesült Államokban ez az arány 32 százalék.
Nemzetközi egyeztetések és a találkozó Hszi Csin-pinggel
A mesterséges intelligencia kérdése kiemelt téma lesz az ENSZ közgyűlésén, és várhatóan fontos pont lesz Donald Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök washingtoni találkozóján, amelyet szeptember 24-én tartanak. Elemzők szerint azonban nem valószínű gyors áttörés a globális szabályozásban vagy a fejlesztések kölcsönös lelassításában, mivel mindkét fél aggódik a versenyhátrány miatt.
Washington és Peking ugyanakkor elvben megállapodott például abban, hogy a nukleáris rendszerek felett „az emberek kezében” tartják az irányítást, és a kétoldalú megbeszéléseken felmerült egy, az MI-incidensekről értesítő forródrót ötlete is. Scott Bessent szeptember eleji megbeszélése He Lifeng kínai miniszterelnök-helyettessel is érintette az MI-t; Bessent a Financial Timesnak azt mondta, hogy „a legfontosabb, hogy elkezdjünk beszélni”, és a párbeszéd folytatódik.
Az Európai Unió saját jogi kerete
Az EU 2024-ben léptetett életbe egy átfogó MI-törvényt, amelyet sokan a globális szabályozási törekvések mintájaként említenek. A rendelet többek között betiltott társadalmi kockázatú alkalmazásokat, és előírja, hogy független kutatók vizsgálják meg az olyan fejlesztők termékeit, mint az OpenAI és az Anthropic. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptember közepén azt mondta, hogy az EU ezzel pozícióba került, hogy alakítsa a globális erőfeszítéseket, és a szabályozás „emberi kontroll alatt” tartja az MI-t.
Összességében az Egyesült Államokban jelenleg belső vita zajlik a Fehér Házban és a kongresszusban arról, hogy milyen szigorú szabályokat kellene bevezetni az MI-re vonatkozóan. Míg egyes tanácsadók és tisztviselők sürgetik a lépéseket a potenciális katasztrófák elkerülése érdekében, az elnök és néhány befolyásos technológiai szövetségese a gyors fejlesztést és a versenyképesség megőrzését helyezik előtérbe. A kérdés nemzetközi dimenzióját jól jelzi, hogy a szabályozás tematika szerepel mind az ENSZ-ben, mind a kétoldalú amerikai–kínai tárgyalások napirendjén.
