A New York Times által most nyilvánosságra hozott peres iratok szerint a Microsoft egyik vezetője a mesterségesintelligencia-modellek újságcikkeken való betanítását „az emberiség történetének legnagyobb munkaerő-lopásának” nevezte. A dokumentumok a The New York Times és más felperesek — köztük a Daily News — 2023 végi perlése kapcsán kerültek a nyilvánosságra.
A felperesek állítása szerint az OpenAI-t és a Microsoftot azzal vádolják, hogy hatalmas mennyiségű újságcikket használtak fel nyelvi modellek betanítására gyakran szerzői engedély nélkül. A beadványokban szereplő állítás értelmében a technológiai cégek ezzel olyan üzletet építettek, amely mások újságírói munkájára támaszkodik, miközben az AI-eszközök információt szolgáltatnak olyan formában, amelyhez korábban az olvasóknak az eredeti cikkeket kellett volna elolvasniuk.
Mit mutatnak a nyilvánosságra hozott dokumentumok?
A fájlokból az is kiderül, hogy a cégeken belül tisztában voltak azzal, milyen hatékonyan utánozzák a modellek a hírcikkeket. A beadvány idézi Greg Brockmant, az OpenAI elnökét és társalapítóját egy 2020-as üzenetből, amely szerint a technológia „különösen jó a hírcikkek szövegének megjóslásában”, és képes például egy félbehagyott New York Times-mondat pontos befejezésére. Brockman később azt is írta, hogy az AI-modellek „nagyon jók bármilyen hírekkel kapcsolatos feladatban”.
A dokumentumok Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatójának vallomását is tartalmazzák; Nadella szerint a chatbotok „ott helyben, az AI-platformon adnak információt ahelyett, hogy az embernek az eredeti forráshoz kellene mennie”.
A New York Times és a többi felperes azt állítja, hogy ezek az iratok bizonyítják: a Microsoft és az OpenAI tisztában volt azzal, hogy engedély és fizetség nélkül használják fel az újságírók anyagát, és ezért kérik a szövetségi bíróságtól a két vállalat felelősségének megállapítását a jogosulatlan felhasználás ügyében.
Válaszok és jogi érv
A Microsoft igyekezett elhatárolódni a bírósági iratban idézett kijelentésektől. A vállalat szóvivője szerint a Brent Hecht nevéhez köthető megjegyzések „egy alkalmazott személyes véleményét tükrözik, nem jogi elemzésnek számítanak, és nem képviselik a vállalat álláspontját”.
Mind a Microsoft, mind az OpenAI korábban arra hivatkozott, hogy a mesterségesintelligencia-modellek betanításához használt anyagokra a szerzői jogi kontextusban a méltányos használat (fair use) elve alkalmazható, amely bizonyos feltételek mellett engedély nélküli felhasználást tehet lehetővé.
Az ügyben Steven Lieberman, a felperes kiadók jogi képviselője azt hangsúlyozta, hogy a most nyilvánosságra hozott dokumentumok új fényt vetnek az ügymenetre: szerinte az iratok azt mutatják, hogy az OpenAI és a Microsoft tudta, hogy a gyakorlatuk helytelen. Lieberman kiemelte továbbá, hogy a védők korábban azt kérték, hogy ezeket a dokumentumokat bizalmasként kezelje a bíróság.
Miért fontos az ügy?
A per tétje túlnyúlik az egyes kiadók kártérítésén: jogi precedenst teremthet arra nézve, hogy a nagy nyelvi modellek betanítása milyen mértékben támaszkodhat jogvédett újságírói tartalmakra engedély vagy díjfizetés nélkül. A most nyilvánosságra hozott belső megjegyzések és vallomások a bírósági eljárás fontos bizonyítékaiként szolgálhatnak majd, amikor a szövetségi bíróság dönt a felelősség kérdéséről.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: AFP / Jason Redmond
