James Dacombe, a brit vállalkozó, aki 2017-ben elhagyta a középiskolát, hogy megalapítsa a CoMindot, 25 évesen bekerült a saját erejéből lett dollármilliárdosok közé. Dacombe a CoMindban meglévő részesedése mellett az általa 2024-ben alapított, londoni székhelyű Olix révén vált milliárdossá; a Forbes szerint tulajdonrészét az Olixben körülbelül 30 százalékra becsülik. Emellett a CoMindban hozzávetőleg 12 százalékos részesedése van.
A gyorsan növekvő Olix és a friss tőkebevonás
Az Olix 2024-ben alakult, és a cég értékelése fél év alatt megháromszorozódott: 2025 augusztusának elején már 3,3 milliárd dollárra taksálták, miután 312 millió dollárnyi tőkét vont be. A finanszírozók között szerepeltek a New York-i Fundomo, az Arm (a Nasdaqon jegyzett chiptervező), a kvantitatív kereskedési alap Hudson River Trading, valamint Reed Hastings, a Netflix társalapítója. A körben a brit kormány Sovereign AI alapja is részt vett. A cég és a CoMind nem válaszolt a Forbes megkeresésére.
Ezzel a befektetési körrel Dacombe — akinek Olixben tartott tulajdonrészét az amerikai Forbes nagyjából 30 százalékra becsüli — belépett a dollármilliárdosok klubjába. A CoMind 2025 augusztusában 102,5 millió dollár tőkét vont be; erről a körülbelüli cégértékelést azonban a társaság nem tette közzé.
Mi a technológiai megközelítés? Fotont használó, feladatra optimalizált chipek
Az Olix által fejlesztett chipek fotonikus alapúak: az adatok fény formájában közlekednek, nem elektromos jelekként. A cég szerint ez csökkentheti a késleltetést és az energiafogyasztást. Dacombe stratégiája abból indul ki, hogy nem minden MI-feladathoz kell az Nvidia nagy teljesítményű MI-chipjeit használni; helyette azt javasolja, hogy az MI-modellek következtetési (inference) szakaszának különböző részeihez külön, az adott feladatra optimalizált chipeket fejlesszenek.
Az Olix emellett szándékosan mellőzi a drága, nagy sávszélességű memóriákat, amelyekből jelenleg hiány van az iparban. A vállalat közleménye szerint chipjeit 2027 második felében tervezi eljuttatni az ügyfelekhez.
Versenykörnyezet: több startup és az ipar nagyjai
A versenytér folyamatosan bővül: a Szilícium-völgyi d-Matrix (a Microsoft támogatásával) már értékesíti Corsair chipjeit, míg a MatX, az Etched és a londoni Fractile az elmúlt évben jelentős befektetéseket kapott. Az Nvidia sem marad passzív: decemberben 20 milliárd dolláros licencmegállapodást kötött a Groq-val, amelyet Jonathan Ross alapított.
Dacombe elismeri, hogy előélete nem a chipiparban volt: az Olix megalapítása előtt nem dolgozott a félvezető-szektorban, de úgy látja, hogy a CoMindnál szerzett fotonika-tapasztalat előnyt adhat új vállalkozásának a Groq-hoz és más iparági szereplőkhöz képest. A piac tőkéje és befektetési kedve adott a verseny finanszírozására; a végső győztes az lesz, amelyik technológiája a gyakorlatban is bizonyítja fölényét.
Szélesebb kontextus: fiatal milliárdosok a globális startupboom nyomán
Dacombe a tizenegy self-made milliárdos egyike a világon, aki még nem töltötte be a harmincat; közülük négyen nem az Egyesült Államokból származnak. A cikk megemlíti a további fiatal európai milliárdosokat is: Arvid Lunnemarkot, a Cursor társalapítóját (26), akinek vagyona a SpaceX 60 milliárd dolláros felvásárlása nyomán megemelkedett, illetve Fabian Hedin-t, a Lovable társalapítóját (26), akinek vagyonát egy decemberi tőkebevonás, majd egy újabb finanszírozási kör növelte 3,1 milliárd dollárra.
Globálisan az Amerikai Egyesült Államokban is többször cserélt gazdát a „legfiatalabb self-made milliárdos” cím az elmúlt évben: jelenleg Surya Midha számít a legfiatalabbnak, aki 22 évesen vált milliárdossá a Mercor nevű, MI-alapú toborzási startup értékelésének növekedése nyomán.
Dacombe egyébként a Financial Timesnak azt mondta: ma, amikor gazdasági előnyt jelent a nagyméretű nyelvi modellek gyors, olcsó és széles körű működtetése, megéri a feladatok szétválasztása és az egyes feladatokra optimalizált chipek használata.
