Andrej Karpathy, a mesterséges intelligencia területén ismert szakember, aki 2026 májusában csatlakozott az Anthropic csapatához, egy X-be (korábbi Twitter) írt bejegyzésében azt állította, hogy a világ nagy részének valójában fogalma sincs arról, mire képesek a fejlett mesterséges intelligencia-rendszerek.
Karpathy saját becslései
- Körülbelül 6 milliárd ember alig vagy egyáltalán nem használt még nagy nyelvi modellt (LLM-et).
- 1–2 milliárd ember alkalomszerűen használ csevegőrobotokat.
- Megközelítőleg 20 millióan alkalmazzák professzionális szinten a legfejlettebb modelleket, például matematikai és programozási feladatokra.
- Mindössze körülbelül 5 000 embernek van hozzáférése a laboratóriumi környezetben működő csúcsrendszerekhez.
Ezeket az arányokat Karpathy azzal kapcsolta össze, hogy a technológia éles különbséget mutat a felhasználók közt: míg az alkalmi felhasználók és a fejlesztők ugyanannak a technológiának két ellentétes oldalát látják, a csúcsmodellek képességei csak kevesek számára elérhetők és ismertek.
Reakciók és értelmezések
Aaron Levie, a mesterséges intelligenciára épülő szolgáltatásokat nyújtó Box vezérigazgatója Karpathy megállapítását lehetőségként értelmezte. Válaszában hangsúlyozta, hogy a tudásbeli hézag rámutat arra, mennyire kezdeti fázisban van az AI széleskörű elterjedése.
A technológiai fejlettség és a használat jellege
Karpathy rámutatott arra, hogy sokan továbbra is csupán csevegőrobotként vagy új generációs keresőmotorként tekintenek az AI-ra, és alig használják ki a fejlettebb képességeket. Szerinte a jövő valószínűleg olyan rendszereké, amelyekben összetett feladatokat párhuzamosan futó ágensek között osztanak meg, de jelenleg több korlát is akadályozza ezt:
- A modellek nem egyformán erősek különböző feladattípusoknál.
- A nagy léptékű futtatás költséges.
- A több ágens kezelésére szolgáló eszközök még fejlesztés alatt állnak.
- A legtöbb embernek még a legerősebb modellekhez sincs hozzáférése.
Karpathy egy korábbi, áprilisi bejegyzésében példaként állította szembe az OpenAI ingyenes hangalapú módját és egy, a vállalat által kínált csúcskategóriás Codex modell képességeit: szerinte az előbbi még egyszerű kérdésekkel is gyakran küszködik, míg az utóbbi képes hosszabb ideig, akár egy órán át dolgozni egy teljes kódbázis átalakításán.
A gyors fejlődés
Karpathy szerint a fejlődés üteme rendkívül gyors: az év elején jellemzően manuálisan kódolt megoldások mellett áprilisra már megjelentek olyan ágensek, amelyek rövid idő alatt megoldanak programozási feladatokat, amelyek korábban napokig vagy hetekig tartottak volna.
Mikor működik igazán jól az AI?
A szakember hangsúlyozta, hogy az AI előnyei leginkább akkor érvényesülnek, ha a rendszereknek órákig tartó, iteratív munkát adnak: az ágensek ilyenkor tesztelhetik és módosíthatják eredményeiket, hogy a végeredmény a lehető legjobb legyen. Szerinte problémát jelent, hogy az emberek gyakran nem bíznak komolyabb feladatokat a rendszerekre; az egyszerű, rövid válaszok kiszolgálása alig igénybe veszi a rendszerek valódi képességeit.
A széles körű elterjedés feltételei
Karpathy rámutatott: a vállalatoknak még ki kell dolgozniuk, hogyan tehetik megfizethetővé, biztonságossá és elég megbízhatóvá ezeket a rendszereket ahhoz, hogy széles körben alkalmazzák őket. Addig a tudás- és hozzáférésbeli különbségek jelentősen befolyásolják majd, hogy kik és milyen mélységben tapasztalhatják meg a mesterséges intelligencia lehetőségeit.
