Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke hétfői beszédében azt hangsúlyozta, hogy Európa nem engedheti meg magának az egyoldalú támaszkodást az amerikai mesterséges intelligencia-technológiákra — idézte a Bloomberg.
Lagarde rámutatott, hogy a technológiaimport önmagában nem probléma, de az AI különleges helyzetet teremt: ha a kontinens nagy részben külföldi szolgáltatók infrastruktúrájára és modelleire épít, akkor kiszolgáltatottá válhat. Különösen fontosnak nevezte az adatokhoz való hozzáférés és az adatbiztonság kérdését. Felhívta a figyelmet arra a kockázatra, hogy ha egy AI-szolgáltató visszavonja hozzáférését vagy módosítja a felhasználási feltételeket, ez egyszerre érintheti számos ágazatot és gazdasági szereplőt.
Az EKB elnöke azt is hangsúlyozta, hogy ez a befolyás gyakorlatilag olyan mértékű lehet, amellyel eddig egyetlen kereskedelmi partner sem rendelkezett Európa felett; szerinte ezt a pozíciót akár tárgyalási nyomásgyakorlásra is lehetne használni, például vámok vagy digitális adók ügyében.
Több számítási kapacitásra és gyorsabb építkezésre van szükség
Lagarde szerint Európának jelentősen növelnie kell a számítási kapacitásait. Az újonnan épülő „gigagyárak” jó kezdetnek számítanak, de jelenleg nem elegendőek: a kontinensnek lényegesen gyorsabb ütemben kellene beruháznia és építkeznie.
A jegybankelnök szerint a vállalkozásoknak képesnek kell lenniük AI-megoldásokat bevezetni anélkül, hogy állandóan aggódniuk kellene adataik biztonsága miatt.
AI, tőkepiacok és európai együttműködés
Lagarde kifejtette továbbá, hogy az AI-fejlesztés kiemelt projektként szolgálhat az európai tőkepiacok elmélyítéséhez: az AI olyan nagyságrendű tőkét igényel, amelyet csak a piacok képesek biztosítani, így a siker nem csupán technológiai, hanem pénzügyi érdek is az európai szereplők számára.
Az EKB elnökének álláspontja tükrözi a kontinensen növekvő konszenzust. Joachim Nagel, a Deutsche Bundesbank elnöke a múlt héten az AI-t olyan lakmuszpróbának nevezte, amely megmutatja, képes-e Európa közösen kiaknázni a lehetőségeket. Hétfőn pedig neves európai közgazdászok, politikusok és AI-szakértők — köztük Philippe Aghion és Margrethe Vestager — figyelmeztettek, hogy határozott lépések hiányában Európa visszafordíthatatlanul függővé válhat néhány külföldi kormánytól és magánszereplőtől.
Miért számít ez?
Lagarde üzenete gazdasági és stratégiai vonatkozású: az adatbiztonság, a hozzáférés és a számítási kapacitás kérdései egyaránt befolyásolják a versenyképességet, a gazdasági szuverenitást és a politikai tárgyalási pozíciókat. A hangsúly a beruházások gyorsításán és a tőkepiaci megoldások aktiválásán van, hogy Európa csökkentse külső függőségét és erősítse saját AI-képességeit.
Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.
