A McKinsey 2026. augusztus 25-én publikált The State of AI in 2026: On the Road to ROI című elemzése rávilágít arra, hogy noha a vállalatok egyre többet költenek mesterséges intelligenciára és szélesebb körben alkalmazzák azt, a pénzügyi megtérülés — különösen az EBIT-re gyakorolt hatás — gyakran elmarad.
Főbb megállapítások
- A válaszadók 80%-a szerint az AI javítja az egyéni termelékenységet, ugyanakkor csak 37%-uk jelzett pozitív EBIT-hatást. Ez azt mutatja, hogy az egyéni hatékonyságnövekedés nem feltétlenül válik automatice a vállalat nyereségének növekedésévé.
- A szervezetek mindössze 6%-a tekinthető élenjáró AI-felhasználónak: ezeknél a vállalatoknál az EBIT legalább 5%-át tulajdonítják az AI-nak, és a technológiát jelentős értékteremtő tényezőnek tartják.
- Az AI-ban élenjáró vállalatok több mint kétszer olyan gyakran fordítják informatikai (IKT) költségvetésük több mint 15%-át mesterséges intelligenciára, mint a többiek.
- A szervezetek 28%-a már most IKT-költségvetésének több mint 10%-át költi AI-ra, és 60%-uk számít arra, hogy ez a beruházás a következő 12 hónapban növekedni fog.
- Minden ötödik válaszadó szerint az AI működtetésének költségei — beleértve a tokenköltségeket is — jelenleg korlátozzák a technológia használatát.
- A válaszadók 32%-a jelezte, hogy szervezetük legalább egy szoftvertermék vagy -funkció megvásárlásáról mondott le, mert azt AI-alapú fejlesztőeszközökkel házon belül kiváltották.
Miért marad el az ROI? — munkafolyamatok újragondolása
A tanulmány szerint a legfontosabb különbség azok és a többi vállalat között, amelyek valódi pénzügyi megtérülést érnek el, az, hogy az elöl járó cégek háromnegyede alapjaiban átalakította munkafolyamatait. Ezzel szemben a többi vállalatnak csak egynegyede tett hasonló, radikális változtatásokat. A McKinsey következtetése: az AI megtérülése sokkal inkább a folyamatok, működési modellek és a munkaszervezés átalakításán múlik, mint pusztán az egyéni termelékenység javulásán.
Az AI elterjedtsége és használata
- A válaszadók közel kilenctizede rendszeresen használ mesterséges intelligenciát legalább egy üzleti területen.
- Azok aránya, akik szerint az AI vállalati szinten, széles körben elterjedt, 44% (a tavalyi 38%-kal szemben).
- Az AI legalább három üzleti területen való alkalmazásának aránya 51%-ról 56%-ra emelkedett.
- Az 1 milliárd dollár feletti éves bevételű nagyvállalatoknál 54% számolt be vállalati szintű, széles körű AI-használatról, míg a kisebb vállalatoknál ez az arány körülbelül egyharmad.
- A nagyvállalatoknál azok aránya, akik szerint szervezetük széles körben alkalmaz AI-ügynököket, 27%-ról 40%-ra nőtt; a kisebb szervezeteknél ez körülbelül 22% maradt.
- Körülbelül minden ötödik válaszadó szerint szervezete széles körben alkalmaz kódolást támogató AI-ügynököket; a nagyvállalatoknál ez az arány 31%.
Hatás a munkaerőre
- A válaszadók 39%-a várja, hogy az AI következtében a következő évben csökkenni fog a foglalkoztatottak száma szervezeténél; 43% csak csekély vagy semmilyen változást vár.
- Mindössze 14% állította, hogy az AI játszott szerepet abban, hogy szervezeténél az elmúlt 12 hónapban csökkent a létszám.
- A megkérdezettek 13%-a aggódik amiatt, hogy az AI negatívan befolyásolhatja saját karrierlehetőségeit.
Magyar kontextus: a Prompt Magyarország eredményei
A McKinsey júniusban kiadott Prompt Magyarország: a mesterséges intelligencia hatása a gazdaság versenyképességére című tanulmánya hasonló következtetéseket fogalmaz meg. A kiadvány becslése szerint Magyarországon 2030-ig mintegy 15 milliárd euró gazdasági érték származhatna AI-támogatott automatizációból, ami körülbelül a GDP 6–7%-ának felel meg. A jelentés hangsúlyozza, hogy ez nem konkrét GDP-növekedési előrejelzés, hanem a részben vagy teljesen automatizálható tevékenységekből adódó gazdasági potenciál becslése.
Következtetés
A McKinsey 2026-os jelentése szerint az AI befektetések és az alkalmazás gyorsan növekszik, de a pénzügyi megtérülés csak azoknál a vállalatoknál mutatható ki biztosan, amelyek hajlandóak alapjaiban újragondolni és átalakítani munkafolyamataikat. A jelentés kiemeli az infrastruktúra-költségek és a működtetés többletráfordításainak szerepét is, amelyek egyes szervezeteknél korlátot jelentenek az AI szélesebb körű alkalmazásában.
