Egy Abu‑Dzabiban élő anya úgy tervezte végrendeletét, hogy az a fia jövőjéért felelős gyám számára előírja: bizonyos, a gyermek életét érintő nagyobb döntések előtt konzultáljon egy mesterséges intelligenciával. A tervezetben jelenleg a ChatGPT szerepel az AI‑eszközként; a részletekről a Khaleej Times számolt be.
A Living Wishes Protocol lényege
A végrendelettervezet, amelyet Living Wishes Protocol néven említenek, hétoldalas dokumentumként írja le azt a megközelítést, amely a szülő kívánságait egy folyamatos döntéshozatali keretrendszerré alakítaná, ahelyett hogy egy statikus iratot hagyna a gyámokra. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia nem venne át gyámsági jogkört, és semmiféle jogi hatásköre nem lenne a gyermek fölött; kizárólag tanácsadó eszközként szolgálna.
Byron James, az Expatriate Law ügyvédje, aki a végrendelet megalkotásában részt vett, azt mondta, hogy nem arról van szó, hogy a halott anya „újraalkotására” vagy a gyermek nevelésének átadására kerüljön sor az AI‑nak; cél ehelyett az, hogy a lehető legtöbb útmutatást megőrizzék az anya kívánságaiból.
Mikor kellene konzultálni az AI‑val?
A tervezet részletesen felsorolja azokat a döntéstípusokat, amelyek előtt a gyámnak konzultálnia kellene az AI‑val. Ezek között szerepelnek:
- iskolaválasztás és iskolaváltás,
- tanulmányi ügyek,
- lakhely kiválasztása,
- nem sürgős orvosi vagy pszichológiai kezelések,
- vallási nevelés,
- az anya családjával való kapcsolattartás megszervezése.
A gyámnak meg kellene mutatnia az AI‑nak az anya kívánságait és nézeteit tartalmazó dokumentumot, valamint le kellene írnia azokat a körülményeket, amelyek az adott döntésnél relevánsak. Ugyanakkor a végső döntés joga a gyámnál maradna, és a dokumentum kifejezetten tiltja, hogy az AI úgy legyen beállítva, mintha az anya nevében szólna.
Felülvizsgálat, bevonás és kivételek
A javaslat szerint a gyámnak évente felül kellene vizsgálnia a gyermek oktatását, egészségi állapotát, jóllétét, baráti kapcsolatait, érdeklődési köreit és változó igényeit, továbbá azt, hogy az anya kívánságait rögzítő dokumentum továbbra is megfelel‑e a gyermek szükségleteinek. Amint a gyermek elég érettnek bizonyul, be kellene vonni őt is a felülvizsgálati folyamatba.
A protokoll nem kötelező vészhelyzetekben: például sürgős orvosi beavatkozások esetén nem kellene használni az AI‑t.
Jogállás és aggályok
A tervezetet jelenleg jogászok vizsgálják, és még nem fogadta el a bíróság hivatalos dokumentumként. A cikk rámutat, hogy az elképzelés több kérdést is felvet: különösen az adatvédelem és érzékeny információk kezelése jelent kihívást, hiszen a gyakorlatban a rendszernek személyes adatokat kellene megadni a gyermekről. További bizonytalanság, hogy mi történne, ha a mesterséges intelligencia – mint szolgáltatás vagy technológia – valamilyen okból eltűnne vagy leállíthatóvá válna.
Egy másik, szélesebb kontextusú fejleményre is utal a beszámoló: az Anthropic olyan javaslatcsomagot terjesztett az amerikai törvényhozók elé, amely a mesterséges intelligencia biztonságosabbá tételét célozza, ami részben kapcsolódó szabályozási kérdéseket vet fel.
Miért számít ez?
A Living Wishes Protocol példája újszerű megközelítést mutat be a hagyatéktervezésben: nem az AI‑t tenné meg döntéshozónak, hanem eszközként integrálná azt a jövőbeli döntéshozatali folyamatokba, hogy megőrizze az elhunyt szülő értékeit és irányelveit. Ugyanakkor a jogi érvényesítés, az adatvédelem és a szolgáltatásbiztonság még megoldandó kérdések maradnak, mielőtt hasonló megoldások szélesebb körben alkalmazhatóvá válhatnának.
