New York City 325 milliárd dollár értékű nyugdíjalapja elkezdett elutasítani olyan magánpiaci mesterséges intelligencia (AI) befektetési lehetőségeket, amelyeket önmagukban erősnek tartanak — az oka az, hogy a portfólióban már túl nagy az AI‑kitettség. Ezt Mark Levine, New York City számvevője (Comptroller) mondta a Semafor egyik e heti adásában.
Levine szerint egy ekkora portfóliót amúgy is nehéz diverzifikálni, mert a város jelen van szinte minden eszközosztályban és minden jelentős gazdaságban. „De most ennek annyi része, szektoronként, piaconként, AI,” — fogalmazott, és hozzátette, hogy ez a fajta „túlzott koncentráció” kockázatot jelent, amellyel óvatosak.
A számok illusztrálják a problémát: az AI‑tól erősen függő vállalatok a S&P 500 piaci értékének közel felét adják, az idén értékesített amerikai magas hozamú kötvények 40 százaléka AI‑súlyos kiadásokhoz kötődik, és a kék chip vállalati adósságok minden hatodik dollárja is ilyen cégektől származik. Levine megjegyezte, hogy a privát hitelektől a ingatlanpiacon át az ázsiai részvényekig sok befektetés valójában átcsomagolt tét a szerverparkokra és adatinfrastruktúrára.
Ugyanakkor az is következik a jelentős AI‑kitettségből, hogy a város pénzügyi vezetője tárgyalási pozícióba kerül a technológiai cégek vezéreivel szemben — és nem volt elégedett azzal, amit látott. Kritikusan nyilatkozott arról, hogy egyes vezérigazgatók szeptemberben Donald Trump kínai államfői vacsoráján megjelentek: ezt „nemzeti szégyennek” nevezte, azt állítva, hogy ezek a vezetők „megcsókolták a gyűrűt” egy olyan elnök előtt, akit ő „óriási veszélynek” nevez az általános mesterséges intelligencia (AGI) biztonságos átvezetése szempontjából.
Egy lehetséges lépésként Levine felvetette, hogy a nyugdíjalap formális AI‑szabványokat vezessen be a portfólióban lévő vállalatokra vonatkozóan, hasonlóan a már meglévő klíma‑ és munkajogi követelményekhez: „Sok harcunk van még, amelyet részvényesekként meg kell vívnunk.”
Liz Hoffman és Rohan Goswami riportja alapján.
