Nvidia hétfőn megállapodást kötött arra, hogy legfeljebb 105 milliárd dollárral biztosítja az OpenAI új, Ohióban épülő adatközpontját. A megállapodás a vállalatok által az elmúlt időszakban felvett, mesterséges intelligencia-vezérelt beruházásokat finanszírozó adósságfölény egyik jellegzetes példája.
A hitelstruktúrák bonyolultsága és a mérlegeken kívüli adósság
A Morgan Stanley elemzői rámutattak, hogy az ilyen növekvő adósságok nagy része nem jelenik meg a hyperscalernek számító technológiai cégek mérlegeiben. Emellett maga a hitelmechanizmus is egyre összetettebbé válik, ami megnehezíti a befektetők számára a vállalatok teljes potenciális tőkeáttételének, vagyis a kockázat szintjének felmérését.
Makrogazdasági következmények: drágább államadósság és piaci korrekció kockázata
Bloomberg szerint a magánszektorban felhalmozott hitelállomány egy „fordított kiszorító hatást" (reverse-crowding-out effect) eredményezhet: a nagy magánkibocsátók hitelfelvétele drágíthatja a kormányzati adósság finanszírozását, ami az Egyesült Államok állampapírhozamainak emelkedéséhez vezethet.
Az Európai Központi Bank (European Central Bank) figyelmeztetett, hogy egy korrekció az amerikai technológiai részvények piacán valószínűnek tűnik még akkor is, ha a mesterséges intelligencia hosszabb távon teljesíti a befektetők várakozásait. Egy ilyen lejtmenet pedig – az ECB szerint – veszélyeztetheti a euroövezet gazdasági stabilitását, ha a piaci megrázkódtatás átterjed.
Miért fontos ez?
A mostani megállapodás és az ehhez hasonló finanszírozási konstrukciók rávilágítanak arra, hogy az AI-beruházások mögötti tőkeellátás egyre inkább hitelből táplálkozik, és hogy e finanszírozás szerkezete hatással lehet tágabb pénzügyi piacokra és az államháztartási költségekre is. A befektetők és szabályozók számára egyaránt kihívást jelent, hogy átlássák a tényleges kockázatokat és a potenciális rendszerszintű hatásokat.
(Brendan Ruberry beszámolója alapján)
