Az Óbudai Egyetem az intézményi működés és az oktatás szerves részévé kívánja tenni a mesterséges intelligenciát: az elképzelés szerint az AI nem csupán különálló eszköz legyen, hanem beépüljön a tanításba, a kutatásba és az adminisztrációba. Ennek stratégiai keretét az AI Campus adja, míg a GenAI Platform egy központi, ellenőrzött felületet biztosítana a generatív AI‑eszközök használatához hallgatók, oktatók, kutatók és munkatársak számára.
Három pillérre épülő átállás
Kovács Levente rektor szerint az egyetemi átalakulás három egymásra épülő pilléren nyugszik. Az első a tudatosítás: a rektor azzal számol, hogy a technológia maga csak mintegy 10 százalékban határozza meg egy átállás sikerét, 20 százalékot tesznek ki a fejlesztési és szabályozási kérdések, míg a döntő, 70 százalék az emberi tényező. Ennek része egy minden hallgató számára kötelező AI‑alapkurzus, amely a technológia alapjait, lehetséges felhasználásait és a kockázatokat ismerteti.
A második pillér az „AI‑first” megközelítés: a cél, hogy a közösség tagjai ne csak ismerjék az AI lehetőségeit, hanem napi munkájukban és tanulásukban is használják azokat, még akkor is, ha ez kezdetben kísérletezéssel és hibákkal jár. A rektor szerint ehhez intenzív belső kommunikációra, kérdezz‑felelek alkalmakra és jó gyakorlatok bemutatására van szükség.
A harmadik pillér egy fejlesztői bázis, amely specifikus, célzott alkalmazásokat hoz létre például banki, egészségügyi, hadiipari vagy műszaki igényekre szabva.
Oktatás és vizsgáztatás átalakulása
Az AI térnyerése az oktatásban nem csak a hallgatók eszköze lesz: az oktatási anyagok, előadások is AI‑támogatással lehetnek látványosabbak és strukturáltabbak, akár avatárok vagy digitális tananyagok alkalmazásával. Az oktató szerepe átalakul: továbbra is ő tartja a szakmai kontrollt, ellenőrzi a tartalmat és dönt arról, milyen tudás jusson el a hallgatókhoz.
A vizsgáztatás módszerei jelentősen változhatnak. A rektor szerint a generatív eszközök elterjedésével az írásbeli beadandók önmagukban egyre kevésbé mérik megbízhatóan a tudást. Ennek következtében az írásbeli számonkérések egyre gyakrabban digitális felületeken, szigorú időkeretek között zajló tesztek lesznek, mivel az időkorlát csökkentheti a modellekkel való visszaélés lehetőségét. Az egyetemen már futnak pilotprogramok, ahol az AI részt vesz a digitális vizsgák kiértékelésében: a rendszerek pontozást és szöveges visszajelzést adnak.
Párhuzamosan a szóbeli vizsgák szerepe felértékelődhet, mert ezek közvetlenebb módon teszik lehetővé annak felmérését, hogy a hallgató valóban érti‑e és képes‑e megmagyarázni az AI‑val előállított eredményt. A rektor hangsúlyozta, hogy a jegyeknek egyre inkább a megértést, az ellenőrzést és a szakmai érvelést kell mérniük, nem csupán a szöveg előállításának képességét.
Kutatás, adminisztráció és munkafolyamatok
A technológia jelentősen felgyorsíthatja a kutatási munkát: gyorsabb lehet a szakirodalom feldolgozása, az adatelemzés és a források összevetése. Ugyanakkor Kovács Levente kiemelte, hogy a kutató felelőssége megmarad: a kapott AI‑eredményeket kritikusan kell ellenőrizni, mert hibás kérdésfeltevés rossz válaszhoz vezethet, és olykor többe kerülhet, mint ha saját magunk jutottunk volna eredményre.
Az egyetem tavaly stratégiai együttműködést kezdett a HUN‑REN‑nel egy AI‑támogatott kutatási keretrendszer fejlesztésére, amelynek célja az egyetemi kutatási folyamatok gyorsítása.
Az adminisztráció terén a rektor szerint az ügyintézők idejének jelentős részét – akár 90 százalékát – ismétlődő hallgatói kérdések és rutinfeladatok köthetik le. Ezeket részben chatbotok és automatizált rendszerek kezelhetik, így az emberi ügyintézők több időt fordíthatnának összetettebb, egyedi esetekre.
Esélyegyenlőség és adatvédelem
Az AI‑hozzáférés ma már esélyegyenlőségi kérdés lehet: a fejlettebb modellek nagy része fizetős, miközben az egyetemi teljesítményben számíthat, hogy ki milyen eszközökhöz fér hozzá. Az Óbudai Egyetem ezért saját GenAI Platformmal és szabályozott hozzáférési renddel kíván közös alapot nyújtani hallgatók, oktatók és kutatók számára, ugyanakkor a rektor elismerte, hogy az egyetem nem tud minden magánúton vásárolt előfizetés közötti különbséget teljesen kiegyenlíteni.
Adatbiztonsági szempontból az egyetemnek védenie kell infrastruktúráját, hálózatait és adatait, különösen, ha személyes, kutatási vagy intézményi adatokat AI‑rendszerekkel dolgoznak fel. Ezért a kötelező AI‑alapkurzusokban is foglalkozni kell azzal, milyen adatokat lehet biztonságosan használni, és mit nem szabad ellenőrizetlen külső rendszerekbe feltölteni.
A rektor álláspontja és a jövőkép
Kovács Levente technooptimista nézetet képvisel: szerinte az AI fejlődése gyors és kiszámíthatatlan, de a természetes, emberi intelligencia mindig fölötte marad majd, és a társadalom etikai normái mentén átlátható keretek közé lehet szorítani a technológiát. Hosszabb távon az AI‑használat olyan alapkompetenciává válhat, mint az autóvezetés: nem mindenki lesz fejlesztő, de a működési logikát, a kockázatokat és az alapvető szabályokat mindenkinek ismernie kell.
Az egyetem átalakulását a cikk megjelenését az Óbudai Egyetem támogatta.
