A szerző korábban november 2025-öt említette mint mérföldkövet a kódoló ügynökök (coding agents) fejlődésében — akkoriban az Opus 4.5 és a GPT-5.1 hozták el azt a pontot, amikor a kódoló ügynökök megbízható eszközzé váltak a napi szoftverfejlesztésben. Most, 2026 októberében szerinte újabb fordulópontot értünk el, ezúttal a „vibe coding” — azaz hangulat alapján, minimális kézi beavatkozással írt böngészős játékok — terén.
Mi változott
A szerző tapasztalatai szerint Claude Opus 5.5 jelentős előrelépést mutat olyan területeken, amelyek egy élvezetes játéknál kulcsfontosságúak:
- 3D modellezés
- Zene- és hanggenerálás
- Játékmenet-tervezés
A játékmenet-tervezés meglátása szerint különösen fontos: a modellek korábban képesek voltak olyasmit létrehozni, „ami kinéz játéknák”, de a valóban szórakoztató, kiegyensúlyozott játékélmény megteremtése kihívást jelentett. A szerző szerint Opus 5.5 esetében egyetlen ismert parancs nagyon jól működött: "Make it a LOT more fun" — azaz kérte a modellt, hogy jelentősen növelje a játék élvezhetőségét, és a modell erre képes volt.
Négy példa: teljesen böngészőben futó játékok
A szerző négy, kizárólag HTML/JavaScript-ben készült, böngészőben futó játékot épített rövid, többségében chat-alapú promptolással. Mindegyik projektet röviden ismerteti:
Tree Appreciator
A legkisebb és talán legkellemesebb játék a Tree Appreciator. A szerző egyszerű három.js (three.js) kéréssel hozta létre: a játék két algoritmikusan generált fát mutat, és a játékmechanika a különbségek értékelésére épül. Claude chat-interfészét használta, nem kellett külön kódoló mód. A játékot egyetlen „lövéssel” megkapta, mobilbarát spot-the-difference jellegű élményt nyújt, „herbarium” gyűjteménnyel és pihentető hangulatvilággal.
Emberwick
Ez nagyobb ambíciójú kísérlet volt: egy ferde nézetű, top-down fantasy RPG motor prototípusát építette three.js-ben. Kezdeti promptokkal sétálható falu, áttetszővé váló falak, NPC-k, bútorok és emeletes épületek születtek. Ezt követően a terepet, pincéket, barlangot és egy alvó trollt is hozzáadatta.
Végül a szerző a projektet egy teljes, körülbelül 15 perces történettel meghajtott játékká fejlesztette: megnövelt játszható terület, játékmeneti elemek, varázsrendszer és csavarok. Ez a cím több körös playtestelést és utómunkát igényelt, mert például karakterek helyzetei és küldetéslogika okoztak hibákat. A kész verzióban van egy kísérleti pályaszerkesztő is.
Battle Drones
A szerző legsikeresebb projektje egy Command & Conquer-szerű valós idejű stratégia (RTS), ahol robothadseregek építenek egységeket, gyűjtenek törmeléket és harcolnak. A projekt kezdetben Claude Fable 5-tel indult júliusban; az Opus 5.5-re való rávezetés és a promptokban szereplő „Make it a LOT more fun” jelentős átalakulást hoztak. A jelenlegi verzió 2–4 játékos multiplayert, érmeket, újrajátszásokat, hét térképet, véletlenszerű térképgenerátort és szabályvariánsokat (mutátorokat) tartalmaz. A játék lehetőséget ad különböző LLM-ek egymás elleni játékára úgy, hogy a játék 5 másodpercenként megáll, hogy a modellek feldolgozhassák az állapotot és előkészíthessék a következő parancsokat.
A szerző Battle Drones-t Apache 2.0 licenc alatt tette közzé. Közvetlenül a kiadás után Gabriel Turpin "Panache" néven kiadott egy forkot, amely a játékot szteampunk Belle Époque Franciaország hangulatára szabta át új modellekkel, zenével és animált intróval.
Pumpkin Farmer (Quarter Sun Cove)
A szerző Half Moon Bay-ben él, amely híres a Half Moon Bay Art and Pumpkin Festivalról és a tökversenyről. Ennek inspirációjára készült a Quarter Sun Cove, egy „koszos”, bensőséges farm-szimulátor, amely a hatalmas tökök neveléséről, a szezonális eladásról és a súlyversenyre való felkészülésről szól. Minden szereplő növényevő állat (például pelikán polgármester), és sok apró részlet és húsvéti tojás akad a játékban: csintalan mosómedvék, elefántfókák a mérlegelésnél, part menti fókák, vándorló kecske és időnként valóra váló babonák. A mechanika még finomításra szorul (pl. mikor ültessük a tököket, hogy októberi hétvégére érjenek), de a projekt érezhetően személyesebb, olyan típusú játék, amit a szerző szívesen látna többet.
Vita: AI-ellenes hangok és új lehetőségek
Az AI-alkotásokkal kapcsolatos ellenérzések a játékközösségben sem ismeretlenek: egyre több vita van arról, hogy az automatikusan generált képek, zenék és egyéb eszközök helye hol van a játékfejlesztésben. A szerző felhívja a figyelmet, hogy a „vibe coded” játékok egyszerre állítanak elő kódot, asseteket, dialógust és játékmenet-tervet — tehát ha valakit zavar az AI-generálás, itt egyszerre mindenre kiterjed a kérdés.
Ugyanakkor a szerző azt várja, hogy, akárcsak a programozásnál, a terület kettészakad: lesznek, akik teljesen elutasítják az AI-vel készült játékokat, és lesznek, akik örömmel fogadják az alacsony belépési küszöböt. Ő maga az utóbbi felé hajlik, de személyesen nem kívánja a vibe coded játékait hagyományos versenyekre benevezni, mert úgy érzi, nem „érdemelte ki” azt a módot.
Mit jelent ez a jövőre nézve?
A szerzőt egyszerre lelkesíti és kissé szégyelli, hogy viszonylag kevés saját kreatív befektetéssel érkeztek érdekes eredmények: egyetlen projekt sem vett igénybe tőle több mint négy órányi kézi munkát (a modellek órákat, tokeneket és automatikus feldolgozást futtattak). A kérdés az, mit lehetne kihozni belőle, ha valaki valóban komolyan venné: több idő a tervezésre, jobb ízlés a játékmenet tervezésében, és alapos playtesting biztosan jobb játékokat eredményezne.
A szerző javaslata azoknak, akik kipróbálnák: kezdjenek mobilbarát three.js prompttal a chatfelületeken (például chatgpt.com vagy claude.ai), és ha a proof-of-concept megvan, váltás Codexre vagy Claude Code-ra ajánlott. Ha a játék még nem elég szórakoztató, a hatásos és egyszerű prompt: "Make it a LOT more fun".
Következtetés
Október 2026-ban a szerző szerint az AI-modellek elérték azt a képességet, hogy kevés manuális beavatkozással is képesek legyenek jól játszható, bájos böngészős játékokat létrehozni. Ez új lehetőségeket nyit a fejlesztők és kreatívok előtt, ugyanakkor etikai és közösségi vitákat is gerjeszt az AI által generált tartalmak elfogadásáról a játékiparban.
