Olivia Moore, az Andreessen Horowitz partnere, aki a fogyasztói mesterséges intelligencia (AI) piacát követi, hétfőn megjelentetett egy jelentést a 100 legfontosabb fogyasztói AI-alkalmazásról. Moore szerint a piac még gyerekcipőben jár: bár a ChatGPT jelenleg messze a legnagyobb szereplő, kisebb cégek — például a Suno és az ElevenLabs — is tartós jelenlétről tesznek tanúbizonyságot. Ugyanakkor Moore jelentése arra is rámutat, hogy több — nagy potenciállal bíró — fogyasztói kategória szinte teljesen érintetlen a jelenlegi AI-alkalmazások között.
A beszélgetés szerkesztett változata
Az alábbiakban szerkesztett formában összegzett interjút Moore-ral a fogyasztói AI gazdaságosságáról, a bevételi modellekről és arról, miért tartja még mindig korainak a kategóriát.
OpenAI elmozdulása az enterprise felé, de nem feltétlenül pivot
Moore megjegyezte, hogy idén látható volt OpenAI visszafordulása az enterprise irányába, de szerinte ez inkább kiterjesztés, mint radikális irányváltás, mivel az OpenAI továbbra is indít fogyasztói termékeket. Ugyanakkor elfogadhatónak találja az irányt: eddig a legtöbb AI-bevétel előfizetésekből és tokenhasználatból származott, és ezek a bevételi források inkább az enterprise és prosumer felhasználókra koncentrálódtak.
Ami most hiányzik: bevétel a fogyasztótól, de nem feltétlenül közvetlen előfizetésként
Moore szerint a fő kihívás, hogy a fogyasztók jelenleg ritkán fizetnek közvetlenül AI-funkciókért: a "State of Markets" jelentés alapján csak 2,2% az Amerikai Egyesült Államok háztartásai közül fizet AI-szolgáltatásokért. Moore nem feltétlenül szeretné, ha pusztán ez a felhasználószám növekedne — sokkal fontosabbnak tartja, hogy a fogyasztók monetizálása olyan formákat vegyen fel, amelyek nem csak a saját zsebükből történő előfizetés.
Szerinte sok felhasználó inkább úgy fogadná el a szolgáltatást, hogy az ingyenes hozzáférést reklámok vagy más bevételi források kísérik, és később dönthetnek úgy, hogy előfizetéssel eltávolítják a reklámokat. Ez különösen fontos annak fényében, hogy az AI-szolgáltatások marginális költsége még mindig jelentősen magasabb a hagyományos internetes szolgáltatásoknál, mint a Facebook vagy a Google Search.
Költségcsökkentés: olcsóbb modellek és open-source megoldások
Moore szerint látható előrelépés a költségek csökkentésében. Példaként említette, hogy a ChatGPT immár rendelkezik egy Go nevű tervvel havi 8 dolláros áron, ami feltételezhetően olcsóbb modelleken fut. Nem minden feladathoz szükséges a legkorszerűbb (frontier) intelligencia, így a kevésbé költséges modellek használata egyes fogyasztói esetekben elegendő lehet. Moore azt is tapasztalja, hogy egyre több alapító épít termékeket open-source modellekre, ami megkezdheti a költségszerkezet átalakulását.
Ugyanakkor ma azok a felhasználók hozzák a bevételt, akik kódolnak vagy technikai automatizálást használnak — ezeken a területeken valóban szükség lehet a csúcsteljesítményű modellekre. Moore szerint ahogy többen fognak fogyasztói célokra építeni, ahol maga a modell nem a termék fő értéke, növekedni fog a kevésbé költséges modellek alkalmazása.
A fogyasztói és az enterprise határvonalainak elmosódása
Moore korábbi írásaira hivatkozva (például "The Great Expansion") rámutatott, hogy az AI megváltoztatta a korábbi fogyasztói/enterprise dinamikát. A korábbi fogyasztói szolgáltatások gyakran éveken át halogatták az enterprise funkciók bevezetését, míg ma olyan cégek, mint a Gamma, az ElevenLabs és a Cursor viszonylag rövid időn belül (körülbelül 18 hónap) fogyasztói indításból többségében enterprise üzletággá fejlődnek.
Moore rámutatott, hogy a mai fogyasztói AI sokszor valójában prosumer AI: a bevételeket jellemzően három fő kategória mozgatja — termékfejlesztést segítő alkalmazások (például Lovable, Replit, Fal), termékmarketing (például AI-alapú hirdetésgenerátorok, mint Higgsfield vagy HeyGen), és általános munkamenedzsment eszközök (például Manus, Fireflies AI, Granola). Ezeket a termékeket eleinte fogyasztók kezdik használni, de funkcióik és bevételi modelljük miatt gyorsan enterprise-jellegű ügyfélbázist építenek.
A fehér foltok: szociális, társkereső, piactér és egyéb kategóriák hiánya
A Moore-jelentés különösen érdekes megállapítása, hogy több hagyományosan nagy fogyasztói potenciállal bíró kategória — szociális alkalmazások, társkeresés, piacterek, kiskereskedelem, utazás, pénzügyek és egészségügy — gyakorlatilag hiányzik a top 100 fogyasztói AI-alkalmazás listájáról. Ez a hiányzó verseny és innováció Moore szerint lehetőséget jelent, és szerinte a következő hat hónapban fontos, hogy ezekben a területekben is megjelenjenek érdemi megoldások.
Korai szakaszban vagyunk
Összegzésként Moore hangsúlyozza: a fogyasztói AI még mindig nagyon korai. Bár vannak kiemelkedő szereplők és tartós kisebb cégek, a valódi skálázódáshoz és széles fogyasztói elterjedéshez új bevételi modellekre, alacsonyabb költségű megoldásokra és a jelenleg érintetlen kategóriákban megjelenő alkalmazásokra van szükség.
