Az OpenAI bejelentette, hogy belső fejlesztésű, mesterséges intelligencia vezérelte rendszere megoldást talált a Navier–Stokes‑egyenletekhez kapcsolódó, közel kilenc évtizede nyitva álló matematikai problémára. A cég közlése szerint a munkát egy koordinált ügynökrendszer végezte, amelyben nagyjából tízezer, párhuzamosan működő ügynök dolgozott együtt. Az ágensek hozzáfértek az internet gyorsítótárazott változatához, kódot futtathattak, csoportokba szerveződve kommunikáltak és együtt oldották meg a feladatot.
A munkát az OpenAI szerint szeptember 1-jén kezdték el, és körülbelül 88 órával később, szeptember 5-én született meg a megoldás. A Navier–Stokes‑probléma a folyadékok mozgását leíró részleges differenciálegyenletek bizonyos egyetemes elméleti kérdéseit érinti, és a Clay Matematikai Intézet által 2000‑ben kiírt hét Millenniumi Díjfeladat egyike — feladatonként egymillió dolláros díjazással. A Clay Matematikai Intézet a közlemény közzétételekor még nem reagált az OpenAI jelentésére.
A bejelentést követően gyors vita alakult ki az eredet és az adathasználat körül. Tristan Buckmaster, a New York University matematikaprofesszora a saját honlapján közölt nyilatkozatában azt írta, hogy korábban személyes együttműködésben dolgozott a problémán Levent Alpögével, aki az Anthropicnál dolgozik. Buckmaster szerint Alpöge értesüléseket kapott arról, hogy a közös munkájukról információk eljutottak az OpenAI‑hoz. Állítása szerint az OpenAI által prezentált megoldási út hasonlatos a kettőjük által korábban alkalmazotthoz, és szerinte ez nem az a módszer, amelyre néhány nap alatt lehet jutni pusztán a feladat megadásával.
Buckmaster felvetette azt a lehetőséget is, hogy az OpenAI modelljeit olyan adatokkal taníthatták, amelyek a két matematikus OpenAI Codex platformon folytatott munkameneteiből származtak. Ugyanakkor világossá tette, hogy ő maga nem látta az OpenAI által közölt bizonyítást, nem ismeri részleteiben a modell működését, és nem állítja bizonyosan, hogy az adataikat felhasználták.
Az OpenAI válaszában azt írta, hogy szeptember 1‑jén egy pletyka hatására kezdett foglalkozni a problémával, és csak később derült ki számukra, hogy a szóban forgó információ Alpöge és Buckmaster munkájára vonatkozott. A vállalat hangsúlyozta: sem a szóban forgó kutatók, sem az ágensek nem férhettek hozzá a két matematikus munkájához annak nyilvános közzététele előtt, és konkrét felhasználói adatokat nem használtak fel a megoldáshoz. Ugyanakkor az OpenAI nem zárta ki teljesen, hogy anonim, termékeik használatából származó adatok hozzájárulhattak modelljeik fejlődéséhez.
A vita a technológia és az adathasználat etikai kérdéseit érinti: a közlemény részletei, az alkalmazott módszertan és a bizonyítások független ellenőrzése fontos lesz annak megítélésekor, hogy az állítás megfelel‑e a matematikai közösség elvárásainak. Az ügy további fejleményeire érdemes figyelni, különösen a Clay Matematikai Intézet és független szakértők reakcióira.
Megjegyzés: Az eredeti cikk előkészítésében AI‑asszisztens működött közre; a végső tartalmat újságíró szerkesztette és ellenőrizte.
