Octave Klaba, az OVHcloud vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy az európai mesterségesintelligencia-gigagyáraknak évi 300–400 millió eurós árbevételre lenne szükségük ahhoz, hogy legalább nullszaldósan működjenek. Klaba szerint a jelenlegi elképzelésekben szereplő állami megrendelések ennek csak töredékét fedeznék, ezért a beruházások megtérülése nem biztosítható kizárólag nemzeti piaci keresletre építve.
Mire hivatkozik Klaba?
A vezérigazgató a strukturális keretekre és a konkrét számokra hivatkozott: az EuroHPC program ipari konzorciumokat keres legfeljebb hét nagy teljesítményű számítási központ létrehozására, ezek a létesítmények AI-modellek betanítását, finomhangolását és futtatását szolgálnák. A programban vállalt közszektorbeli megrendelések összege öt év alatt összesen 200 millió euró — Klaba szerint ez túl kevés ahhoz, hogy ösztönözze a szükséges magánberuházásokat.
Számításai szerint az állami szereplők évente hozzávetőlegesen 40 millió euró értékben vásárolnának számítási kapacitást, miközben egyetlen gigagyár üzemeltetője csak a grafikus chipekre legalább 600 millió eurót költene. Ez a különbség azt jelenti, hogy az állami megrendelések az elvárt éves árbevétel mindössze mintegy 10–15 százalékát tudnák fedezni.
A gyorsan értékvesztő eszközök és a nemzeti megközelítés problémái
Klaba rámutatott, hogy a szükséges hardvereszközök — különösen a GPU-k — gyorsan veszítenek értékükből, ami tovább nehezíti a beruházások megtérülését. Emiatt szerinte az államonkénti, részben egymástól elkülönülő finanszírozási politikák nem képesek életképes iparági struktúrát létrehozni: egy-egy ország piaca túl kicsi ahhoz, hogy nagy, AI-feldolgozásra optimalizált adatközpontokat nyereségesen működtessenek.
Klaba következtetése az, hogy európai szintű piaci integrációra és keresletre van szükség; szerinte a kizárólag nemzeti stratégiák kudarcra vannak ítélve. Hozzátette, hogy az emiatt kialakuló, nemzeti piacokra koncentráló keretek miatt az OVHcloud nem tudott csatlakozni bizonyos már létrejött francia konzorciumokhoz.
Magyar vonatkozás: hitelkeret és hozzájárulás
A cikk emlékeztet arra is, hogy Magyarország csatlakozott az EuroHPC-kezdeményezéshez: a magyar kormány egy 500 millió eurós, kedvezményes hitelkeretet jelentett be az AI-fejlesztések támogatására. Ennek keretében körülbelül 125 millió euróval járulhat hozzá az EuroHPC gigagyár-kezdeményezéséhez, ami később hozzáférést és részesedést biztosíthat az országnak.
Bár ez a hozzájárulás magyar szempontból jelentős összeg, Klaba szerint egy államonkénti megközelítés önmagában nem elég: a nemzeti kereslet nem garantálja a szükséges éves árbevételt, ezért szerinte átfogóbb, európai piacra kiterjedő stratégiára van szükség.
Miért számít ez?
Az érdemi AI-kapacitás kiépítése nagy tőkeigényű feladat, és ha a beruházások megtérülése nem biztosított, a magánszereplők nem fognak elegendő forrást mozgósítani. Ez lelassíthatja az európai önállósodást az AI-infrastruktúra terén, és növelheti a függést külső technológiai szereplőktől. Klaba érvelése ezért a politikaalkotók és a piaci szereplők számára is fontos meggondolandó, amikor az EuroHPC-hez és hasonló kezdeményezésekhez kapcsolódó finanszírozási és beszerzési modelleket tervezik.
