Soós András és Kádár Attila vállalkozása, a Plora AI az eredetileg tervezett logisztikai alkalmazásokról olyan irányba fordult, amelyben a fizikai és veszélyes munkafolyamatok automatizálására koncentrál. A döntést egy látványosan félresiklott demó és hónapokig tartó piackutatás előzte meg; a csapat végül az elektromos és hibrid autók nagyfeszültségű akkumulátorainak szétszerelését tűzte ki első fontos fókuszterületként.
Korai évek: AI a bolti és raktári feladatokhoz
A két alapító korábban a Continentalnál dolgozott önvezető rendszerek fejlesztésén, majd saját projektjeikre váltottak. Kezdetben bolti kamerarendszereket és használtárus webshopoknak szánt vizuális keresőt teszteltek; ezek a megoldások ugyanarra a közös technológiai alapra épültek: 3D érzékelésre, objektum- és környezetfelismerésre, valamint feladat- és mozgástervezésre.
Raktári validáció és az első ipari eszközök
A logisztikai alkalmazás első komoly üzleti lehetőségét az iLogistic Kft. raktárában találták meg, amely később beolvadt a GLS‑be. Csereklyei Bálint, az iLogistic egykori vezérigazgatója adta meg a lehetőséget, és a projekt során derült ki, hogy a rendszer képes felismerni különböző méretű tárgyakat és optimalizálni a csomagolást. A Hesse Trade Kft. kölcsönadott robotkart biztosított a fejlesztés továbblépéséhez; Mester Dániel, a Hesse Trade sales menedzsere a startup nyitottságát és a magyar automatizációs piacon rejlő lehetőségeket emelte ki.
A félresikerült bemutató, a tanulságok és a pivot
Egy csomagolási bemutatón a rendszer kalkulálta az optimális elrendezést, ám az ügyfél a helyszínen kisebb dobozba pakolt — ez a visszajelzés rámutatott a gyakorlati problémákra és segített kijavítani a hibákat. Ahogy fejlődött a technológia, felmerült a kérdés, hogy megéri‑e a befektetett költség egy olyan piacon, ahol emberi munka viszonylag olcsó. A Plora eredetileg 1,5–2 millió eurós befektetési körrel számolt a logisztikai skálázáshoz, de a tárgyalások során sok befektető a megoldás túlkomplikáltságát látta a célszegmenshez képest.
A csapat végül visszalépett a kizárólagos logisztikai fókusztól, és olyan problémát kezdett keresni, ahol a technológiai komplexitás valódi üzleti előnyt jelent: magas kockázatú, nehezen automatizálható fizikai feladatok. A befektetők – köztük korábbi támogatóik – a pivotot többségében elfogadták, sőt értékelték, hogy időben váltottak.
Miért az EV‑akkumulátorok szétszerelése?
Az elektromos és hibrid járművek nagyfeszültségű akkumulátorai sok szempontból vonzó célnak bizonyultak. Egy modern akkumulátor akár 800 voltos feszültségen is működhet, így a szétszerelés komoly biztonsági kockázattal jár, és ma jellemzően kézi munkával végzik. Emellett az akkumulátorok felépítése, mérete, moduláris elrendezése és cellakémiája jelentősen változhat gyártónként és konstrukciónként, ezért a hagyományos, ismétlődő mozdulatokra épülő automatizálás itt nem működik hatékonyan.
A Plora célja egy olyan rendszer fejlesztése, amely felismeri és azonosítja a beérkező akkumulátort, megtervezi a biztonságos szétszerelés többlépéses folyamatait, majd ipari robotikai komponensek segítségével végrehajtja azokat. A megközelítés nemcsak a munkabiztonságot javíthatja, hanem csökkentheti a szétszerelés munkaigényét és költségét, továbbá növelheti a még használható modulok visszanyerhetőségét, ami értékes a másodlagos energiatárolási alkalmazások szempontjából.
Befektetések és csapat
A pivot után a Plora további befektetőket vonzott: az első befektetési körben több mint 1,2 millió eurót gyűjtöttek össze a Day One Capital és az Underline Ventures vezetésével, a német Tiny Supercomputer Investment Company részvételével. A vállalat jelenleg hét–nyolc fős csapattal dolgozik; a csapatban több korábbi KUKA Robotics és ThyssenKrupp szakember is található. A befektetői és ipari tapasztalatot Pásztor Aurél is hozza a csapatba, aki az OptoForce‑on keresztül robotikai vállalat építésében és nemzetközi exitben szerzett tapasztalatot.
Skálázhatóság és további alkalmazások
Az akkumulátorok szétszerelése elsősorban validációs terület a Plora számára: ha sikerül olyan keretrendszert alkotniuk, ami a folyamat közben érkező új információkhoz képes alkalmazkodni a fix programok helyett, ugyanaz a szoftver‑és hardver‑stack később más összeszerelési, szétszerelési és karbantartási feladatokra is kiterjeszthető lesz. A magyar piac egyes területein még nem mindenhol indokolja a teljes automatizációt, de a nagyobb nyugat‑európai piacokon az alapítók szerint már növekvő igény tapasztalható ez iránt a megoldás iránt.
Összegzés
A Plora története a technológiai alkalmazkodás és a piacorientált pivot példája: a korai raktári validáció és egy fájdalmas bemutató után a csapat felépítette azt a percepció‑to‑robotikát lehetővé tévő technológiai alapot, amelyet most a veszélyes és változatos felépítésű elektromos jármű‑akkumulátorok automatizált szétszerelésére alkalmaz. A befektetők bizalmának köszönhetően a startup most azon dolgozik, hogy a megoldás ipari környezetben is bizonyítsa üzleti értékét.
